A javaslat szerint az új pénztárgépek beszerzéséhez állami támogatást lehet igénybe venni, illetve az engedélyeztetési díj a hatóság saját bevétele lesz. Külön miniszteri rendelet rögzíti majd, hogy az állami támogatást kik, és milyen értékben vehetik igénybe. A hatóság a pénztárgép üzemeltetője mellett annak szervizelőjét és beszerelőjét is büntetheti, a szokásos bírságtételek vonatkoznak rájuk a hétköznapi hiányosságok esetén, a cégeket legfeljebb egymillió, a magánszemélyeket félmillió forinttal sújthatják.
Max tízmillió – júliusig van idő
A közelebbről meg nem határozott durva jogszabálysértéseknél − ilyen lehet a szándékosan rossz, hamis, vagy téves adatot szolgáltató gép után fizetendő bírság − a büntetés maximuma 10 millió forint lesz. A pénztárgépeket csak nyilvántartásba vett társaság cserélheti és szervizelheti, de hasonló előírás vonatkozik majd a gépek üzemeltetőire is, utóbbiakat már ma is vissza lehet keresni a gépek alapján, ez azonban gyorsabb és folyamatosabb lesz a javaslat szerint. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság javaslatára a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adhat felmentést a közvetlen becsatlakozás alól.
A rendszer hagy időt a társaságoknak és a hatóságnak a felállásra: az adatbázist csak júliustól élesítik, akkortól lesznek érvényesek az új bírságtételek is. Kérdés azonban, hogy így miként folyik majd be a tervezett 95 milliárd forint bevétel, amit a kormány az első egyenlegjavító csomagban terjesztett be. Nem teljesen egyértelmű ugyanis, hogy automatikusan ilyen mértékben emelkedik majd a bevallott és megfizetett áfa összege, csak azért, mert az adatokat egy központi adatbázisba töltik fel, a számokat ezenfelül elemezni is kell majd.
Forrás: 2012. december 10. Napi Gazdaság