SZJA 2010

 

Az SZJA-t érintő változások között talán az egyik legfontosabb a “szuperbruttósítás” bevezetése.

2010. január 1.-től adóalap-növelő összeg a jövedelem után a társadalombiztosítási járulék általános mértékével megállapított összeg, illetve biztosítási kötelezettség hiányában az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulás mértékével megállapított összeg Ezt a törvény a továbbiakban „adóalap-kiegészítés”-nek nevezi. A tb-járulék általános mértéke 2010-ben 27%, így az adóalap a jövedelem 127%-a, amely után kell az SZJA-t megfizetni.

Nem kell a jövedelmet adóalap növelő tételekkel korrigálni, ha az adóterhet nem viselő járandóság. (Ezt ugyanis sem tb, sem eho nem terheli.) Ha például egy magánszemély havi bruttó 200 ezer forintos fizetéssel rendelkezik, és mellé havi 30 ezer forint GYES-t kap, akkor 2010-ben az adóalapot a következőképpen kell megállapítani: 200.000 * 12 hónap * 127% + 30.000 * 12 hónap = 3.408.000 Ft

Az adóalap kiegészítés alapja a jövedelem 78%-a abban az esetben, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett TB járulék vagy EHO fizetésére, és azt a magánszemély költségként nem számolja el, vagy azt a magánszemély részére nem térítik meg.

 

Az összevont adóalapba 2010-től bele kell számítani az átalányadózó egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő átalányadó alapját, valamint a korábban említett adóalap-kiegészítést is.

 

Az SZJA mértéke az összevont adóalapot képező jövedelmek után (bele értve az adóalap-kiegészítést is)

- 5.000.000 Ft.-ig, 17%
- 5.000.001 Ft.-tól 32%

A szuperbruttósítás bevezetése azt eredményezi, hogy egy 100.000 Ft.-os jövedelem után a 17%-os SZJA nem 17.000 Ft, hanem 21.590 Ft lesz. Ez mindenképpen egy jelentős adóteher növekedés lesz azoknál, akik az adójóváírást nem tudják figyelembe venni még alacsony jövedelem mellett sem. (például: társas- és egyéni vállalkozók, megbízási díjasok). Náluk célszerű lehet jogviszonyukat munkaviszonnyá átminősíteni, ha annak feltételei megfelelőek.

 

Az adókedvezmények jelentős részét eltörölték. A megmaradt kedvezmények: adójóváírás, személyi-, családi- és az őstermelői kedvezmény.

Az adójóváírás is változott, jelentős mértékben megemelték annak sávhatárait. Összege a jövedelem 17%-a, de maximum jogosultsági hónaponként 15.100 Ft. Az adójóváírás jogosultsági határa 3.188.000 Ft. A jogosultsági határ feletti jövedelem esetén a meghaladó jövedelem 12%-a csökkenti az adójóváírás összegét. Így az adójóváírás megszűnik 4.698.000 Ft jövedelemnél.

Családi kedvezménynél megemelkedik az érvényesíthetőségének határa. pl: 3 eltartott esetén 7.620.000 Ft. A jövedelemhatár túllépése esetén az adókedvezményt csökkenteni kell a jövedelemhatárt meghaladó jövedelem 15%-ával.

 


Társas vállalkozók körében bevezetésre kerül a személyes közreműködői díj-kiegészítés. Ez azt jelenti, ha a társas vállalkozó osztalékot, vagy osztalék előleget kap, akkor év végén meg kell vizsgálnia, hogy a személyes közreműködői tevékenységért kapott díjazás éves összege eléri-e a tevékenységére jellemző kereset éves összegét. Ha nem éri el, akkor az osztalékból, vagy az osztalék előlegből annyit át kell sorolnia a személyes közreműködői díjához, hogy az elérje a tevékenységre jellemző kereset éves összegét. Ez lesz a társas vállalkozó díj-kiegészítése, amely után 27%-os EHO-t kell fizetni.

Ugyancsak 27%-os EHO-t kell fizetni abban az esetben is, ha a társaság úgy dönt, hogy nem fizet ki osztalékot. Ebben az esetben az EHO alapja azon összeg, amelyet a személyesen közreműködő társas vállalkozó részére osztalékként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni. Ezen EHO alapja nem lehet több, mint a tevékenységre jellemző érték csökkentve a személye közreműködői díj és a személyes közreműködői díj-kiegészítés együttes összegével.

A társas vállalkozó csökkentheti az összevont adóalap adóját a személyes közreműködői díj-kiegészítésre jutó átlagos társasági adó összegével.

Menekülési lehetőségek a díj-kiegészítésre vonatozó szabályok alól:

  • a társas vállalkozás tagja nem működik személyesen közre a társaság tevékenységében
  • a társas vállalkozó osztalékban, osztalék előlegben nem részesül
  • a társas vállalkozás az EVA hatálya alá tartozik
  • a társas vállalkozó az EKHO szerint fizeti a közterheket.

 

Egyéni vállalkozók körében bevezetésre kerül a jövedelem kivét-kiegészítés. Ez azt jelenti, ha az egyéni vállalkozói kivét összege nem éri el a tevékenységére jellemző kereset éves összegét, akkor azt az adóév utolsó napjával, a vállalkozói osztalék alap terhére ki kell egészítenie az egyéni vállalkozónak. A vállalkozói kivét-kiegészítés összegét 27%-os EHO terheli.

Az egyéni vállalkozó is csökkentheti az összevont adóalap adóját a kivét-kiegészítésre jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó összegével.

Menekülési lehetőségek a kivét-kiegészítésre vonatkozó szabályok alól:

  • az egyéni vállalkozónak nincs vállalkozói osztalék alapja (veszteséges)
  • az egyéni vállalkozó átalányadózik
  • az egyéni vállalkozó az EVA, vagy az EKHO szerint adózik.

 

Ha a magánszemély több társas vállalkozásban társas vállalkozó, vagy egyidejűleg egyéni és társas vállalkozó is, akkor a kiegészítésre vonatkozó szabályokat ott kell alkalmazni, ahol a tevékenységre jellemző kereset a legmagasabb.

A tevékenységre jellemző keresetet az SZJA tv. 3.§ 9. pontja szerinti a szokásos piaci értékre vonatkozó rendelkezései szerint kell megállapítani. A megállapításról feljegyzést kell készíteni és  az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni.

 


 

Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások adózása

Adómentes juttatás marad a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes internet- és számítógép használat.

Kedvezményes adózású juttatások

kedvezményes adózású juttatások

 

folyt. köv.

 


 

A munkába járás adómentes költségtérítése kapcsán 2010-től a hétvégi hazautazásra is adható adómentesen a 9 Ft/km költségtérítés. Fontos megjegyezni, hogy a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről új rendelet fog hamarosan megjelenni.

 

Az adómentes üzemanyag megtakarítás havi összege legfeljebb 100.000 Ft lehet.  Megállapításához bővített adattartalmú útnyilvántartás szükséges. Ebben már fel kell tüntetni a tankolás helyét, idejét és mennyiségét, valamint a kilométeróra állását.

 

Személygépkocsi költségelszámolását érintő fontos változás, hogy csökkeni fognak az alapnorma-átalány szerinti fogyasztási normák mértéke.

 

Megszűnik a napidíj kifizetésével kapcsolatos adómentességek. A kiküldetés napidíja teljes egészében a jogviszony szerinti jövedelemként válik adókötelessé. Ez alól kivételt képeznek a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukisérőként foglalkoztatott személyek. Náluk a korábbi jogszabályozás marad életben.