SZJA 2010-es visszamenőleges változások

Tevékenységre jellemző kereset

A 2011. évtől hatályon kívül kerültek a tevékenységre jellemző kereset megállapításával kapcsolatos rendelkezések [szja-törvény 16.§ (5)-(9) bekezdések]. Az átmeneti rendelkezések szerint (szja-törvény 84/F.§) a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor az egyéni vállalkozónak nem kell a vállalkozói osztalékalapból vállalkozói kivét-kiegészítést képeznie, amennyiben a vállalkozói kivét összege nem éri el a tevékenységre jellemző kereset összegét, de dönthet úgy, hogy a 2010. december 31.-én hatályos rendelkezéseket még alkalmazza.

Munkaviszony létesítése egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idején
Az szja-törvény 50.§ (1) bekezdés b) pontja alapján az átalányadózást az egyéni vállalkozó – többek között – akkor választhatja, ha nem áll munkaviszonyban.
Az átmenti rendelkezések szerint (szja-törvény 84/K.§) már a 2010. évre is alkalmazható az szja-törvény 50.§ új (9) bekezdése, mely szerint, amennyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó a tevékenység szüneteltetése idején létesített munkaviszonyt, akkor továbbra is megfelelt az átalányadózásra jogosító feltételeknek, vagyis az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét 2010. évre is  jogosult lesz átalányban megállapítani.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idején felmerült költségek elszámolása
Az szja-törvény 11. számú melléklete nyitó szövegének harmadik bekezdése már a 2010. évben is alkalmazható a jövedelemszámítás során.
Az ide vonatkozó rendelkezések szerint az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el  a tevékenység szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység folytathatóságához szükséges (ide értve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.

Ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói, szabadalmi ügyvivői tevékenység tovább folytatása a Tao hatálya alatt

Az szja-törvény 49/A. § (2)-(5) bekezdései rendelkeznek a jövedelemszámításról, amennyiben az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély egyéni céggé alakul az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló a 2009. évi CXV. törvény idevonatkozó rendelkezései szerint.
A Tao. tv. 16. § (16) bekezdésének rendelkezései az egyéni vállalkozóként érvényesített „kedvezmények” tekintetében az ügyvédi, a közjegyzői, a bírósági végrehajtói és a szabadalmi ügyvivői irodára nem vonatkoznak.
Ennek megfelelően módosult az szja-törvény 49/A. § (6) bekezdése a 2011. évre – és a 2010. évre is visszamenőlegesen-, mely szerint, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda vagy szabadalmi ügyvivő iroda tagjaként folytatja, a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan az egyéni vállalkozói tevékenységét meg kell szüntetnie azzal, hogy az egyéni vállalkozónak
a) a foglalkoztatási kedvezménnyel, a nyilvántartott adókülönbözettel, a kisvállalkozások adókedvezményével összefüggő rendelkezéseket az egyéni vállalkozásból származó jövedelem levezetésekor nem kell alkalmaznia;
b) adómegfizetési kötelezettség esetén késedelmi pótlék nélkül
ba) a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét,
bb) a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben – vállalkozói osztalékalap utáni adó-fizetés nélkül – az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket kell figyelembe venni.

Az a)–b)pont szerinti kötelezettségek, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét csökkenti az elhatárolt veszteség után az adó mértékével számított összeg;

A b) pont szerintikötelezettségek esetében – ha együttes összegük a 10 ezer forintot meghaladja – a magánszemély választhatja, hogy három egyenlő részletben,
- az elsőt a vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettséggel együtt az adóévi,
- a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként vallja be, a tevékenységének megszüntetése adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában, és azt e bevallás, illetve a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

Mivel az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azért a tárgyévben kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozói adókedvezmény nem érvényesíthető, fejlesztési tartalékkal nem csökkenthető az egyéni vállalkozásból származó bevétel ebben az esetben sem, és az arányosítással megállapított 2010. első félévi vállalkozói adóalap után csak a 19 százalék adókulcsot alkalmazhatja a vállalkozói személyi jövedelemadó összegének megállapításakor.

Vállalkozói osztalékalap utáni adó
Az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói osztalékalap utáni adó mértéke (szja-törvény 84/J. §) a 2010. évre megállapított vállalkozói osztalékalap után is 16 százalék.

forrás: apeh.hu