A 2011. évtől hatályon kívül kerültek a tevékenységre jellemző kereset megállapításával kapcsolatos rendelkezések [szja-törvény 16.§ (5)-(9) bekezdések]. Az átmeneti rendelkezések szerint (szja-törvény 84/F.§) a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor az egyéni vállalkozónak nem kell a vállalkozói osztalékalapból vállalkozói kivét-kiegészítést képeznie, amennyiben a vállalkozói kivét összege nem éri el a tevékenységre jellemző kereset összegét, de dönthet úgy, hogy a 2010. december 31.-én hatályos rendelkezéseket még alkalmazza.

Munkaviszony létesítése egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idején
Az szja-törvény 50.§ (1) bekezdés b) pontja alapján az átalányadózást az egyéni vállalkozó – többek között – akkor választhatja, ha nem áll munkaviszonyban.
Az átmenti rendelkezések szerint (szja-törvény 84/K.§) már a 2010. évre is alkalmazható az szja-törvény 50.§ új (9) bekezdése, mely szerint, amennyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó a tevékenység szüneteltetése idején létesített munkaviszonyt, akkor továbbra is megfelelt az átalányadózásra jogosító feltételeknek, vagyis az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét 2010. évre is  jogosult lesz átalányban megállapítani.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idején felmerült költségek elszámolása
Az szja-törvény 11. számú melléklete nyitó szövegének harmadik bekezdése már a 2010. évben is alkalmazható a jövedelemszámítás során.
Az ide vonatkozó rendelkezések szerint az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el  a tevékenység szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység folytathatóságához szükséges (ide értve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.

Ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói, szabadalmi ügyvivői tevékenység tovább folytatása a Tao hatálya alatt

Az szja-törvény 49/A. § (2)-(5) bekezdései rendelkeznek a jövedelemszámításról, amennyiben az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély egyéni céggé alakul az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló a 2009. évi CXV. törvény idevonatkozó rendelkezései szerint.
A Tao. tv. 16. § (16) bekezdésének rendelkezései az egyéni vállalkozóként érvényesített „kedvezmények” tekintetében az ügyvédi, a közjegyzői, a bírósági végrehajtói és a szabadalmi ügyvivői irodára nem vonatkoznak.
Ennek megfelelően módosult az szja-törvény 49/A. § (6) bekezdése a 2011. évre – és a 2010. évre is visszamenőlegesen-, mely szerint, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda vagy szabadalmi ügyvivő iroda tagjaként folytatja, a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan az egyéni vállalkozói tevékenységét meg kell szüntetnie azzal, hogy az egyéni vállalkozónak
a) a foglalkoztatási kedvezménnyel, a nyilvántartott adókülönbözettel, a kisvállalkozások adókedvezményével összefüggő rendelkezéseket az egyéni vállalkozásból származó jövedelem levezetésekor nem kell alkalmaznia;
b) adómegfizetési kötelezettség esetén késedelmi pótlék nélkül
ba) a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét,
bb) a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben – vállalkozói osztalékalap utáni adó-fizetés nélkül – az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket kell figyelembe venni.

Az a)–b)pont szerinti kötelezettségek, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét csökkenti az elhatárolt veszteség után az adó mértékével számított összeg;

A b) pont szerintikötelezettségek esetében – ha együttes összegük a 10 ezer forintot meghaladja – a magánszemély választhatja, hogy három egyenlő részletben,
- az elsőt a vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettséggel együtt az adóévi,
- a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként vallja be, a tevékenységének megszüntetése adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában, és azt e bevallás, illetve a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

Mivel az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azért a tárgyévben kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozói adókedvezmény nem érvényesíthető, fejlesztési tartalékkal nem csökkenthető az egyéni vállalkozásból származó bevétel ebben az esetben sem, és az arányosítással megállapított 2010. első félévi vállalkozói adóalap után csak a 19 százalék adókulcsot alkalmazhatja a vállalkozói személyi jövedelemadó összegének megállapításakor.

Vállalkozói osztalékalap utáni adó
Az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói osztalékalap utáni adó mértéke (szja-törvény 84/J. §) a 2010. évre megállapított vállalkozói osztalékalap után is 16 százalék.

forrás: apeh.hu

The post SZJA 2010-es visszamenőleges változások appeared first on Számárk Kft..

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49.§-ának (16) bekezdése szerint, a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó adóelőlegének alapja, az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes

- vállalkozói bevétel,

- az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költség (a vállalkozói kivétet is ideértve),

- az értékcsökkenési leírás időarányos része,

- és az egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe vételével meghatározott vállalkozói adóalap.

Az így meghatározott adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja

a) a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek), valamint

b) az egyéni vállalkozót – az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján – a negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye

összegét azzal, hogy – ha az egyéni vállalkozó a “b” pont rendelkezését nem alkalmazza – a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget 2011-ben az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg.

A 2010-es évet átmeneti évnek tekintjük, amelyben csak a második félévben, – ezért csak 250 millió forint adóalapig érvényes ez a határérték, és kizárólag a július 1-től december 31-ig terjedő időszakra.

A 2010. évre vonatkozó átmeneti szabályokról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény az új 84/A.§ rendelkezik.

Eszerint 2010-ben a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget – a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével – az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnak

a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival (181 nap) arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra fennállnak;

b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival (184 nap) arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre,

de együttvéve legfeljebb 300 millió (első félév 50 millió + második félév 250 millió) forintot meg nem haladó összegre.

Megjegyzem, hogy az első félévi 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételeit a kisvállalkozók zöme nem teljesíti, illetve nem tudja teljesíteni, ezért a 19%-os adókulcs lesz a jellemző az év 181 napjára vonatkozóan.

Példa:

Egy vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó adóalapjainak alakulása 2010-ben a következő:

I. negyedév 40.000

I. és II. negyedév együttesen (= I. félév): 100.000

I. – II. – III. negyedév együtt: 200.000

Éves adóalap összege: 400.000

Az előzőekben leírtak alapján megállapítható, hogy az adóelőleg meghatározása mindig göngyölítéses módszerrel történik, ami azt jelenti, hogy mindig az eltelt teljes időszakra számítjuk ki a vállalkozói személyi jövedelemadót, majd levonjuk belőle a tárgyévben eddig már befizetett adóelőlegeket, és a megmaradt pozitív különbözet jelenti az aktuálisan befizetendő részt.

Az első negyedévben példánk szerint (40.000 * 0,19=) 7.600 forint vállalkozói személyi jövedelemadót fizetett.

A második negyedév után a következő számítást végezte el:

- féléves adó megállapítása: 100.000 * 0,19 = 19.000

- a II. negyedév után befizetendő szja meghatározása: 19.000 – 7.600 = 11.400

A harmadik negyedév után a következő számítást kell elvégezni:

- ki kell számítani az I. – II. – III. negyedév együttes adóalapját (példánkban adott: 200.000),

- ezt az adóalapot meg kell osztani a 2010-ben érvényes két adókulcsnak megfelelő részre:

Ehhez meghatározzuk a két arányszámot a két félév naptári napjai szerint: első félévre 181 : 365 = 0,4959 és a második félévre 184 : 365 = 0,5041

Elvégezzük az összesített adóalap megosztását a két különböző adókulcshoz.

200.000 * 0,4959 = 99.180 adóalap az első félévi adókulcshoz

200.000 * 0,5041 = 100.820 adóalap a második félévi adókulcshoz

A kapott két adóalap összege természetesen megegyezik a tárgyidőszak teljes (200.000 adóalapjával.

- Meg kell határozni az I – III. negyedév egészére fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadót, amely két részből tevődik össze.

99.180 * 0,19 = 18.844

100.820 * 0,1 = 10.082

Összesen tehát 28.926 forint vállalkozói személyi jövedelemadó terheli az I – III. negyedévet.

- Ki kell számítani azt, hogy mennyi személyi jövedelemadót kell befizetnünk a III. negyedév után. Ennek göngyölítéses módszere az, hogy az előzőek szerint meghatározott adóból levonjuk azokat az adóelőlegeket, melyeket az I. és a II. negyedév után már befizettünk.

28.926 – 7.600 – 11.400 = 9.926

A IV. negyedév végén ugyanezt végig kell csinálni, csak akkor már az éves adóalappal (példánkban: 400.000) dolgozunk. Ezt kell megosztani a 0,4959-es és a 0,5041-es arányszámmal, ha a vállalkozás egész évben működött.

Felhívom a figyelmet arra, hogy az egyéni vállalkozó adózása sávosnak tekinthető abban az esetben, ha az adóalapja

- az első félévben meghaladja az 50 millió forintot, és mivel teljesíti az egyébként igen nehéz feltételeket, eddig az értékhatárig az első félévben is 10%-os vállalkozó személyi jövedelemadót fizethet; (50 millió felett az adó 19%)

- a második félévben az adóapja meghaladja a 250 millió forintot, akkor az adó az értékhatár feletti részre 19% lesz.

Részemről ilyen nagyságrendű egyéni vállalkozással ugyan húsz év alatt sem találkoztam, de mivel ez a szabályozás azonos a társasági adótörvényben foglaltakkal, így teremtik meg az azonos feltételeket a vállalkozások között.

Ugyan eddig még senki nem beszélt róla, de gondolni kell a tevékenységet kezdőkre és a tevékenységet befejezőkre is. Esetükben a naptári napok megosztása – a július 1 előtti és a július 1-től kezdődő részre – úgy történik, hogy a napok arányosítását végző törtszám nevezőjében (osztószám) nem a 365 nap szerepel, hanem azoknak a naptári napoknak a száma, amelyek során a vállalkozás működött. Ez konkrétan az egyéni vállalkozóként való bejelentkezés napját, illetve azt a napot jelenti, amikor a vállalkozó a megszűnését bejelenti. A számlálóban pedig le kell számolni azokat a napokat, amelyek során a vállalkozás június 30-ig működött, illetve július 1-től működött.

forrás: adóforum

The post Egyéni vállalkozó 2010. III. negyedévi adóelőlege appeared first on Számárk Kft..

Az SZJA-t érintő változások között talán az egyik legfontosabb a “szuperbruttósítás” bevezetése.

A szuperbruttósítás bevezetése azt eredményezi, hogy egy 100.000 Ft.-os jövedelem után a 17%-os SZJA nem 17.000 Ft, hanem 21.590 Ft lesz. Ez mindenképpen egy jelentős adóteher növekedés lesz azoknál, akik az adójóváírást nem tudják figyelembe venni még alacsony jövedelem mellett sem. (például: társas- és egyéni vállalkozók, megbízási díjasok). Náluk célszerű lehet jogviszonyukat munkaviszonnyá átminősíteni, ha annak feltételei megfelelőek.

Az adókedvezmények jelentős részét eltörölték. A megmaradt kedvezmények: adójóváírás, személyi-, családi- és az őstermelői kedvezmény.

The post SZJA 2010 appeared first on Számárk Kft..

Adó mértéke

Az SZJA egykulcsos adó lesz, melynek általános mértéke 16% lesz. Az adót továbbra is a “szuperbruttósított” jövedelem alap után kell megfizetni, így a tényleges adócsökkenés 1,27% lesz.

Adónyilatkozat

Bevezetésre kerül a “söralátétes” adóbevallás, vagyis az adónyilatkozat. Ezt az adóbevallási módot az adózók nagyon szűk köre választhatja majd, a szigorú feltételek miatt. Azon adózók választhatják, akik:

• az adóévben csak egy munkáltatótól (kifizetőtől) szereztek jövedelmet,
• az elszámolt adóelőleg és a kiszámított adó közötti különbözet nem haladja meg az 1000 Ft.-ot,
• tételes költségelszámolással költséget nem számolt, számol el,
• a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt – megosztás nélkül -, az adóból adójóváírást, adókedvezményt
  annyiban érvényesít, amennyiben az adóelőleg nyilatkozata szerint a munkáltató azt figyelembe vette,
• a családi kedvezményt nem osztja meg,
• az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-el4takarékossági nyilatkozatot nem ad,
• ha az adóévben kizárólag kifizetőtől származó olyan bevételt szerzett, amely kifizetésenként a 100 ezer forintot nem haladta meg, feltéve hogy
  
  • tételes költségelszámolással költséget, költséghányadot (kivéve a 10 százalék költséghányadot), nem számolt, számol el,
  • a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt, az adóból adójóváírást, adókedvezményt nem vett/vesz igénybe,
  • az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-el4takarékossági nyilatkozatot nem ad,
  • az adót, adóelőleget a kifizető hiánytalanul levonta

Családi kedvezmény

Kiszélesítik a családi kedvezményt. Már az 1-2 gyermekes családok is igénybe vehetik ezt a kedvezményt, valamint a kedvezmény összege is jelentős mértében megnövekedett. A családi kedvezményt érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját a családi kedvezménnyel csökkenti.

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függ4en – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként:

• egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, (10.000 Ft adó)
• három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. (33.000 Ft adó)

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult:

• az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot:
  • vagyonkezelői joggal felruházott gyámként,
  • vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja,
  • szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja;
• a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa;
• a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); (*)
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély (*)

(*) azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.

Az adójóváírás rendszere folyamatosan kivezetésre kerül. 2011-ben az adójóváírás maximális összege 12.100 Ft lehet.

The post SZJA 2011 appeared first on Számárk Kft..