Tevékenyését szüneteltető egyéni vállalozó kötelezettségei

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése ideje alatt az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntethető.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban:Evtv) 18. §(1) bekezdésében foglaltak szerint az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 33. § (3) bekezdésének e) pontjában foglaltak alapján soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenysége szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény). Mindez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az adózó nem kötelezett soron kívül benyújtani a személyi jövedelemadó bevallását, annak benyújtási határideje az adóévet követő év február 25-e.

Abban az esetben, ha az adózó az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének idején úgy dönt, hogy egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti, akkor ezt a tevékenység szüneteltetése ideje alatt is bejelentheti. Ebben az esetben az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése utolsó napjának az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetésének napját és nem az azt megelőző napot kell tekinteni. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetése miatt adózót ismételten soron kívüli bevallási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy korábban adózónak az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt már eleget kellett tennie a soron kívüli bevallásadási kötelezettségének. Ezt az értelmezést erősíti, hogy az egyéni vállalkozónak a tevékenység megszüntetése miatt, vagy a szünetelés időszaka alatt is keletkezhetett adófizetési kötelezettsége.

Az egyéni vállalkozó nem szüneteltetheti a tevékenységét, ha aktív állományú alkalmazottja van.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére értelemszerűen nincs lehetőség abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónak aktív állományú alkalmazottja van (ideértve azt az esetet is, ha a gyesen lévő alkalmazottja az egyéni vállalkozónál ténylegesen munkát végez. Az előzőek mellett az egyéni vállalkozónak a passzív állományban lévő dolgozóival kapcsolatos, a törvényben szabályozott adókötelezettségeit a szünetelés időszakában is teljesítenie kell. Szintén a szüneteléstől függetlenül teljesítenie kell a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 57. § (2) bekezdése szerinti adófizetési és bevallásadási kötelezettséget.

A bevallás benyújtásának határideje a szünetelés ideje alatt

A szünetelés megkezdésének és a tevékenység folytatásának évéről benyújtandó bevallás esetében, valamint az szja-törvény 57. § (2) bekezdése szerinti bevallásadási kötelezettség fennállása esetén a határidő az adóévet követő évben február 25.-e. Amennyiben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt és a szünetelés évében adózó egyáltalán nem szerzett bevételt, akkor az szja-törvény 57.§ (2) bekezdése szerinti eset kivételével a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállására tekintettel bevallást sem kell benyújtania.

Az szja-törvény 57.§ (2) bekezdésében felsorolt esetek a

a) kisvállalkozói kedvezménnyel,
b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
c) foglalkoztatási kedvezménnyel,
d) nyilvántartott adókülönbözettel,
e) kisvállalkozások adókedvezményével

kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettség.

Az szja-törvény 57. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amelyet az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.

A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyen esetben a bevallás benyújtására nyitva álló határidő az adóévet követő évben február 25.-e.

Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulása esetén kiesik az eva hatálya alól és az egyéni cég alapítása miatt az egyéni cégbe átadott vagyon értéke  után az szja-törvény rendelkezései szerint kell adóznia.

Abban az esetben, ha az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, akkor az eva adóalanyiság szempontjából kezdőnek minősül és az eva hatálya alá ismételten, mint egyéni cég a feltételek megléte esetén a kezdés évét első évnek tekintve a harmadik adóévre jelentkezhet be.

Fontos megemlíteni az eva-törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt azon rendelkezést is, mely szerint, ha a az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása, vagy vagyoni betétjének átruházással történő megszerzése miatt szűnik meg, az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló törvény ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége, azzal, hogy a bevételből nem vonható le az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben költségként már elszámolt, vagy amelyet e törvény rendelkezései alapján költségként elszámoltnak kell tekinteni.

forrás: apeh.hu