A most megismert tervek szerint a NAV az adókötelezettségek vizsgálatára irányuló ellenőrzések keretében vizsgálja majd a jogszabály betartását − azaz a kiszállásos ellenőrzés során a fellelhető iratok vizsgálatával. Az adóhatóság a bevallások utólagos ellenőrzése során is vizsgálja majd a jogszabály betartatását. A hivatalos válasz szerint az adóhatóság az ütemezett ellenőrzéseken − az egyéb vizsgálandó szempontok mellett − már ma is figyeli a készpénzlimit betartását, a NAV válaszából azonban úgy tűnik, külön ellenőrzéseket nem tartanak a készpénzes fizetés visszaszorítása kapcsán.
A NAV 3002/2013-as útmutatója egyértelműsíti: a készpénzfizetés felső határaként meghatározott 1,5 millió forint a két pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó között áfával növelt, egy naptári hónapban egymás között teljesített kifizetést jelenti. A NAV fenntartja magának a jogot arra, hogy egy szerződésnek tekintse azokat a megállapodásokat, ahol véleménye szerint azért kötöttek több szerződést, hogy ezzel kijátsszák az értékhatárt. Az ellenőrzések módszertana ugyan egyelőre nem ismert, az útmutató alapján ugyanakkor a rajtakapott cégek a készpénzfizetés 1,5 millió forintot meghaladó része után 20 százalékos mulasztási bírságra kötelezhetők − a szankció ráadásul kétoldalú, vagyis a kifizető mellett − ha a szabálytalan kifizetést elfogadja − a jogosult is bírságolható.
A rendszerbe azonban egy kvázi önfeljelentést is beépítettek, hiszen a készpénzfizetéstől számított tizenöt napon belül a vevőnek − a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével − továbbra is be kell jelentenie az adóhatóságnak a − kapcsolt vállalkozások között egymillió, egyéb esetben kétmillió forintot meghaladó − készpénzszolgáltatást. Két jogszabályt is megszeg és bűncselekményt is elkövet az a kereskedő, amely 3,6 millió forint feletti készpénzes fizetést fogad el és nem gondoskodik arról, hogy a vevőt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvényben foglalt módon azonosítsa.
Az 1,5 millió forintos korlátot a szükségesség-arányosság alapelveinek figyelembevételével határozták meg − közölte a Napi Gazdasággal a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca álláspontja szerint a célokat a korlátozás jelenlegi szintje is megfelelően szolgálja. Ennek megfelelően − bár voltak ilyen kezdeményezések − a kormány jelenleg nem tervezi az értékhatár leszállítását, azt azonban nem zárja ki, hogy a tapasztalatok alapján később módosításra kerüljön sor.
Forrás: 2013. február 27. Napi Gazdaság