A 2011-es drasztikus átalakítás után jelentősen visszaesett a teljes béren kívüli juttatásra fordított összeg – hozzávetőleg százmilliárd forinttal csökkent, a teljes összeg tett ki annyit, mint korábban az étkezési utalványoké. Az látszik, hogy az Erzsébet-utalvány egyre több munkavállalóhoz jut el, kérdés azonban, elfogja-e érni a korábbi szinteket – ahhoz nagyjából kétszer annyi utalványt kellene kiadni, mint tavaly.
Az Erzsébet-utalvány kedvezményesen adható értékhatárának felemelése biztosan hozzájárul ehhez. Sokan eleve ebből indulnak ki, s a maradék összegeket szórják el az egyéb juttatásokra. Így a kérdés továbbra is az lesz: Erzsébet mehet maxon? Csak ez már nyolcezer forint lesz, így a többi juttatásra marad majd kevesebb.
A többi juttatási forma sikere azon múlik, mennyire “nem szeretik” a munkavállalók az utalványt, utalványokat. A Szép-kártya is feljövőben van még, vagyis az idén is jelentősebb bővülés várható – a végső cél akár a mostani kártyaszám duplája is lehet, bár a növekedés egyre lassabb ütemű lesz törvényszerűen.
A pénztáraknál reálisan nem várható érzékelhető növekedés. Az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozó szabályok nem változtak – itt csak az lehet ösztönző, hogy kiderült, tavaly gyönyörű hozamokat értek el. Az egészségpénztárak esetében bővült ugyan a tagdíj felhasználásának lehetősége, ám ez tömegeket azért nem fog vonzani – a magán egészségbiztosítás díját lehet majd innen is fizetni, ám jelenleg ez nem bír akkor jelentőséggel.
Az önsegélyező pénztáraknál várható ugyan bővülés – a védett fogyasztók rezsit, bizonyos keretek között pedig a devizahitelesek a törlesztőt is fizethetik innen – ám ez legfeljebb a pénztárak méretéhez és korábbi bevételeikhez képest lehet majd jelentős. A teljes szektorban tíz százalékos bővülés – ami szenzációs eredmény lenne – mindössze 60 millió forint pluszt jelentene, ami a teljes, nagyjából 250 milliárdos béren kívüli juttatásban nem éreztetné hatását.
Forrás: 2013. január 31. napi.hu