Kevésbé tud védekezni a vizsgált személy
Ugyanakkor jelentősen leszűkül a vizsgált személyek által felhasználható bizonyítékok köre. Egy 2006-os törvénymódosítás következtében ugyanis a kötött bizonyítási rendszer lép életbe azokban az esetekben, ha a magánszemély vagyonosodásának forrásaként olyan fedezetet jelöl meg, amelyet 2006. szeptember 15. után szerzett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsgálat alá vont magánszemélyek nagyon nehezen tudják majd bizonyítani vagyonuk eredetét, mivel jelentősen leszűkül a felhasználható bizonyítékok köre – magyarázza Fekete Zoltán Titusz.
A kötött bizonyítási rendszer azt jelenti, hogy az elévülési időn kívüli jövedelemszerzés forrásának, a szerzés tényének és időpontjának igazolása csak közhiteles nyilvántartás, jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve egyéb közokirat, bankszámlakivonat adatai szolgálhatnak. A 2006. szeptember 15. előtti vagyonszerzés esetében a szabad bizonyítási forma marad érvényben, tehát a jövedelem megszerzésnek bizonyítására elviekben bármilyen bizonyítási eszköz, tanúvallomás, nyilatkozat, magánokirat is felhasználható.
Az amúgy is nagyon bonyolult és komplex vizsgálati típusra eddig is az volt a jellemző, hogy az eljárás végkimenetelét akár kisebb hibák, rosszul értelmezett kijelentések is eldönthették – mondja Fekete. Bármilyen szigorúak is a vagyonosodási vizsgálatok, a megfelelő és szakszerű egyéni adótervezéssel elkerülhető a komoly, akár nagyobb összegű adó-megállapítással is fenyegető vita kialakulása az adóhatósággal.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemrég nyilvánosságra hozott 2013-as ellenőrzési irányelveiből az derül ki, hogy az idén a személyi jövedelemadó ellenőrzések körében továbbra is hangsúlyos szerepet kapnak a vagyonosodási vizsgálatok.
Forrás: 2013. március 6. napi.hu