Fontos tudnivaló, hogy a befizetés határidejét pontosan be kell tartani, mert ha az összeget a vállalkozó nem utalja át 2013. február 12-éig, adótartozása azonnal végrehajthatóvá válik. Ezen felül, amennyiben a kisadózónak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál nyilvántartott végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján (először március 31-én) meghaladja a százezer forintot, automatikusan megszűnik számára a kata lehetősége és 24 hónapig nem választhatja újra ezt az adózási módot.

A kisadózóknak tehát legkésőbb február 12-én a 10032000-01076349 NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója bevételi számlaszámra (adónemkód: 288) kell befizetniük a “kata-adót”.

Kevésbé népszerű

Január közepéig mindössze 51 ezer vállalkozás jelentkezett át a katába, márpedig az érintettek köre ennek akár tízszerese is lehetne. Igaz, nagyobb következtetéseket egyelőre nem szabad levonni, hiszen az eva a 2003-as bevezetésekor is nagyjából 60 ezer tagot számlált, majd pár év alatt érte el a stabil százezres létszámot.

Átlépni bármikor lehet, hiszen a kisadózók tételes adója az év minden hónapjában választható, ugyanakkor kérdéses hányan fognak élni a lehetőséggel, hiszen a könyvelők is bizonytalanok abban, hogy megéri-e váltani. Hátráltató tényező az is, hogy a kiva költségelszámolása nem hasonlít sokban az általános szabályokra, márpedig az elég kényelmetlen, ha húsz megszokott rendszer szerint működő ügyfél mellett van egy furcsa is, akire mindig külön figyelni kell.

Egy előnye viszont lehet 2013-ra nézve annak, hogy viszonylag gyér érdeklődés mellett lépett hatályba a kisadózók tételes adója (kata) és a kisvállalati adó (kiva) − így ugyanis több adó folyik be a költségvetésbe.

The post Figyelmeztet a NAV: fontos határidő jár le kedden appeared first on Számárk Kft..

A tanácskozáson a kereszténydemokraták ismét előterjesztették, és Orbán Viktor miniszterelnök vállalta is a családi adókedvezmény kiterjesztését, így nemcsak az adóból, hanem a járulékból is levonhatják az adókedvezményt azok a családok, amelyeknek a kisebb jövedelmük miatt az adó esetében ez nem teljesül – mondta a politikus az MTI szerint. Zajlik emellett a családi csődvédelem előkészítése is, amelyről még idén döntés születik – ismertette Harrach Péter.

Forrás: 2013. február 7. MTI

The post Kiterjesztik a családi adókedvezményt appeared first on Számárk Kft..

2013-ban immár a havi 202 ezer forint feletti rendszeres jövedelmet sem terheli majd a 27 százalékos adóalap-kiegészítés (szuperbruttó), másrészt megszűnik a nyugdíjjárulék-fizetés felső jövedelmi határa. E két tényező együttes hatása elsősorban az átlagbér két-háromszorosát keresőket hozza a korábbinál kedvezőbb helyzetbe, a havi bruttó 202 ezer forint alatt keresők nem észlelnek változást, míg a havi egymillió forint felett keresők kevesebbet vihetnek majd haza a BDO számításai szerint.

A havi bruttó 202 ezer forint alatt keresőkre már 2012-ben sem vonatkozott a szuperbruttó, miközben jövedelmük messze a korábbi járulékplafon alatt marad. Ők azok, akiknek – ha tavaly nem kaptak bérkompenzációt – tavalyi jövedelemcsökkenését az idén sem kompenzálják, hacsak nem a tavalyi bruttó 93 ezer forintos minimálbérre voltak bejelentve. Azt ugyanis az idén 98 ezer forintra kell emelni – írja a cég.

A havi bruttó 202 ezer és 660 ezer forint között keresők profitálnak a változásokból, hiszen – miközben pótlólagos nyugdíjjárulék őket sem terheli – a szuperbruttó kivezetésének hatása pozitívan érinti őket. Egy gyermektelen munkavállaló, amennyiben az aktuális, 238 ezer forintos átlagbérrel rendelkezik, mindössze 1555 forinttal visz haza többet, ugyanakkor 500 ezer forintos bruttó mellett már 12 874 forinttal nő a nettó bér – említi példaként a BDO.

A havi bruttó 660 ezer és 1 millió forint között keresők többlete a fizetés emelkedésével arányosan folyamatosan csökken: míg 660 ezer forintnál még 19 786 az előbbi példában említett többletjövedelem, a plusz járulékfizetés 1 millió forintnál már teljesen kompenzálja a szuperbruttó pozitív hatását. Aki pedig havi 1 milliónál többet keres, 2013-ban kevesebb pénzt vihet haza.

Nem csupán a munkabér, a béren kívüli juttatások mértéke is változhat sok munkavállalónál. Míg ugyanis két éve még csak 19,04, tavaly pedig 30,94 százalékos költség terhelte ezeket a juttatásokat, az idén már összesen 35,7 százalékos teher hárul a munkáltatókra a cafeteria elemei után. Bár ez a szint legtöbbször még mindig előnyösebb, mint a bérjövedelmet terhelő adók és járulékok, a munkáltatók egy része dönthet úgy, hogy ezt a juttatási formát fenntartja ugyan, ám a terhek növekedésével arányosan csökkenti a juttatások mértékét – hívja fel a figyelmet a BDO. Hozzáfűzi: pozitív változás, hogy a jövőben az Erzsébet-utalvány kedvezményesen adható mértéke 8 ezer forintra emelkedik, miközben általánosan is felhasználható lesz meleg étel vásárlására is.

Forrás: 2013. január 31. napi.hu

The post Íme, nekik kedvezett az adóváltozásokkal a kormány appeared first on Számárk Kft..

A magyar gazdaság jelenleg duális szerkezetű, vagyis van nagyon sok kicsi, és kis számú nagyvállalat az országban, s utóbbi szűk kör adja a társasági adóbevételek javát. Az alapvetően exportorientált nagyvállalati szektor és a jellemzően belső piacra termelő kisvállalkozás különbözősége okán teljesen más napi problémákkal szembesül, ezáltal az adórendszeri megközelítésük sem lehet egyforma. A dualitást a megelőző évek adórendszere nem ismerte el kellő mértékben, pedig több nemzetközi tanulmány is azt ajánlja, hogy a kisebb társaságok másképp adózhassanak, mint a nagyok, csökkentve ezzel a kkv-szektor terheit – mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, a Napi Gazdaság adóreggelijén.

Az előzetes felmérések és rendelkezésre álló adatok szerint a két új  kisvállalkozások számára kitalált adónem, a tételes adó és a kiva a  cégek és egyéni vállalkozók jelentős hányadának lehet előnyös. Vagyis nagyjából 500 ezer cég vagy vállalkozó térhet át a két új adózási mód valamelyikére: többségük a tételes adóra, kisebb hányaduk pedig a kivára.

Ki térjen át kivára és ki a tételes adóra?

Ez a szám ugyanakkor csak a potenciális kört tartalmazza, vagyis korántsem biztos, hogy a január 15-re kitolt áttérési határidőig ennyien meg is hozzák a döntést. A tételes adónál még viszonylag egyszerű a számtan: a hatmillió forint árbevétel alatti egyéni vállalkozók, cégek akár az eva, akár az általános szabályok szerint adóznak, nagyjából jobban járnak, ha áttérnek. A kivánál ennél bonyolultabb a helyzet.

Leginkább azért, mert hosszabb távú tervezést követel meg. Több éves távlatban mutatkozik meg ugyanis valójában, hogy megérte-e a váltás vagy sem. Kérdés, mit lehet most tervezni öt évre? – fogalmazott Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Itt a bevételeket, költségeket viszonylag jól kell tudni belőni – tette hozzá.

A helyzetet is nehezíti, hogy jóllehet a döntést a vállalkozásoknak maguknak kell meghozniuk, ám ezt csak a könyvelőjükkel folytatott egyeztetés után tudják megtenni. A könyvelők pedig nem szívlelik túlságosan az újfajta adónemeket. A tételes adóval kapcsolatban az az aggályuk, hogy a munkájukra nagy valószínűséggel továbbra is igényt tartanak majd a vállalkozók, ám minden bizonnyal jelentős díjcsökkentést várnak majd el tőlük.

A kivánál kicsit összetettebb a kép: mivel korántsem biztos, hogy az áttérés minden esetben indokolt lesz, s minden esetben adócsökkenést eredményez, ha mégsem jönnek be a várakozások, akkor a könyvelő lesz a hibás. Hiszen ő javasolta az átállást, annak ellenére, hogy a döntést végül a cég hozta meg – mondta Kálix Géza, a BKIK osztályvezetője.

Nőhet a bevételi határ

A tételes adó esetében az áttérők java valószínűleg már az idén – pontosabban január közepéig – megteszi a szükséges lépéseket, a kivánál kicsit hosszabb időszakra lehet számítani. Az evához hasonlóan néhány év is kellhet ahhoz, hogy a kiva elérje az üzemméretet: az eva bevezetésekor sokan egyszerűen nem is nagyon akarták elhinni, hogy ilyen van, ezért csak lassan szánták rá magukat a lépésre.

Ha nagyon jól megy, akár a bevételi határ emelése is szóba jöhet a kivánál Balog szerint, de első körben az a cél, hogy a társaságok megismerjék és alkalmazzák az új adónemeket.

Forrás: 2012. december 13. Napi Gazdaság

The post Itt az új adózási forma – Önnek is megéri váltani? appeared first on Számárk Kft..

Vagy zsenik vagy analfabéták találták ki az iparűzési adót érintő szabályozást, amely sávossá teszi az eldott áruk beszerzési értékét, illetve a közvetített szolgáltatási értékét. Amellett, hogy az egész szabályozás elég bonyolultra sikerült, azt épp a legnagyobb marzzsal működő vállalatoknak nem is kell majd érvényesíteniük.

A számítás alapja, vagyis a sávhatár nem az eladott áruk beszerzési értékére, hanem a bevételre vonatkozik. Emiatt összességében a jelentős árréssel dolgozó cégek sosem fognak adóaalapot csökkenteni: 30 százalék árrésnél bármekkora is lesz a bevétele, nem kell majd az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni – derült ki a Mazars háttérbeszélgetésen. Ez a számítás és a korlátok bonyolult módja miatt alakulhatott így.

Nem tudni, mi volt a kormány szándéka, ez a rendszer ugyanis így azokat sújtja leginkább, akik épp túlélték a válságot, azokat pedig, akiknek jól megy, nem érinti feltétlenül. Ez legalábbis azért nehezen értelmezhető, mert az adó módosításának az lenne a célja, hogy a három százalékos GDP arányos hiány tartható legyen. Ennek fényben furcsa épp azokat mentesíteni a pluszteher alól, akiknek van miből fizetni.

A korábbi kiskereskedelmi különadóhoz hasonlóan ugyanakkor a rendszer a tulajdonosi rendszernek kevésbé kedvez, mint a franchise-rendszernek. Vagyis a külföldi tulajdonú vállalatok többet, a hazai láncok kevesebbet fognak fizetni emiatt. Ebben csak tudatossságot lehet feltételezni a kormány részéről.

A szabályozás logikusan a kapcsolt vállalkozások bevételeit is összeszámítja, ám ez komoly adminisztrációs problémát jelenthet, ha egyes kapcsolt vállalkozások más üzleti év szerint működik. Így ugyanis előre kell feltételezni az árbevételt. Hasonlóképp indulásként bionytalanságot jelenthet az export árbevétel kezelése. Erre nem vonatkozik a levonási korlátozás, kérdés azonban, pontosan milyen rendszerben kell majd leválogatni az ilyen bevételeket: együtt, külön, előtte vagy utána.

A szabályok szerint az iparűzési adó megállapításakor az eladott áruk beszerzési és a közvetített szolgáltatások értékét az alábbi módon kell módosítani. Az első 500 millióig száz százalékban levonható a költség, 20 milliárd forintig 85 százalékban, 20 és 80 milliárd forint között 75, 80 milliárd fölött pedig 70 százalékban.

Forrás: 2012. december 11. napi.hu

The post Baki vagy zsenialitás került az adóba? appeared first on Számárk Kft..

The post Adókedvezmény jár a szakképzetlenek után appeared first on Számárk Kft..

A szakképzetlen foglalkoztatottak után adókedvezményt vehet igénybe a munkaadó, és egyszerűsödnek a pénztári készpénztartás szabályai is december 1-jétől.

The post Adórendszer 2013: mutatjuk a veszteseket és a nyerteseket! appeared first on Számárk Kft..

A NAV ismerteti: a cigaretta jövedéki adója december 1-jétől 11 900 forintról 12 500 forintra emelkedik ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 31 százaléka, de legalább 24 920 forint lesz ezer darabonként a korábbi 22 300 forint helyett. A szivarra és a szivarkára az adó mértéke változatlanul a kiskereskedelmi eladási ár 28,5 százaléka, a finomra vágott fogyasztási dohánynál a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 12 460 forint a korábbi 11 150 forint helyett.

Az egyéb fogyasztási dohánynál a jövedéki adó 2012. december 1-jétől a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 12 460 forint kilogrammonként a korábbi 11 150 forint helyett.

A NAV már közzétette honlapján a december 1-jétől alkalmazandó jövedéki adó fajtakódokat.

A dohánygyártmányok az adóváltozás hatályba lépését követően csak az új adó- és általános forgalmi adó mértéknek megfelelő adójeggyel, vagyis a jövedéki adómérték 2012. december 1-jén hatályba lépő változását követően kizárólag “121201″ adómérték kóddal ellátott adójeggyel bocsáthatók szabadforgalomba, illetve importálhatók a szabad forgalom számára, és hozhatók be más tagállamból – hívja fel a figyelmet az adóhatóság.

Mivel az új jövedéki adómértékek hatályba lépésének időpontja közel van, és az adójegy felhasználók zöme jelentős importtevékenységet folytat, különösen fontos, hogy mielőbb biztosítsák az adójegy megrendelések lehetőségét, hogy az adójegyeket a megrendelők kellő időben átvehessék, külföldre kiszállíthassák, ahol a dohánygyártmányokat ezen adójegyekkel ellátják, majd belföldre szállítják.

Ezért az új adómérték kóddal ellátott adójegyek elektronikus megrendelési lehetőségének megteremtéséig, átmeneti jelleggel lehetőség van a manuális, papír alapú megrendelés befogadására is a kitöltött elektronikus nyomtatvány feldolgozásával. Az informatikai fejlesztés megvalósulását követően a NAV tájékoztatni fogja az adójegy-felhasználókat az ideiglenes intézkedés megszűnéséről – közölte a hatóság.

Forrás: MTI 2012. november 16.

The post Itt a NAV figyelmeztetés – decembertől jön a változás! appeared first on Számárk Kft..

A konkrét módosítások közül kiemelte: 2013 január 1-jétől ténylegesen egykulcsos lesz a magyar adórendszer a szuperbruttósítás megszüntetésével. Ennek 107 milliárd forintos a költségvetési hatása, ezzel azonban a kormány már számolt a jövő évi büdzsé összeállításakor.

Szintén megváltoznak a biztosításokból keletkező jövedelmek adózási szabályai és más megtakarításokkal egységes szabályok vonatkoznak majd erre a szektorra is. A biztosításokat az új szabályok közgazdasági tartalmuk alapján különbözteti meg: ha megtakarítás jellegű a biztosítás, akkor adóköteles lesz a díja januártól. Adómentes csak az olyan élet-, baleset- és egészségbiztosítások díja marad, amely kizárólag a biztosítási esemény bekövetkeztekor nyújt szolgáltatást, tehát visszavásárlási értékkel nem bír.

A törvénymódosítás pontosítja a munkáltató kedvezményes adóteher melletti munkahelyi étkeztetésre biztosítható havi 12 500 forintos hozzájárulásának szabályait is: a jövőben akkor is biztosítható ez az összeg, ha mások is étkezhetnek a munkavállalókon kívül a munkahelyi étkezdében.

Az államtitkár hangsúlyozta: a vállalkozási környezet kedvezőbbé tétele érdekében a javaslat megteremti a társasági adószabályok és az egyéb adószabályok közötti koherenciát, az egyszerűbb jogalkalmazás érdekében, mindezt az adminisztratív terhek növelése nélkül.

Az áfa szabályai pusztán jogharmonizációs kötelezettségek miatt változnak, de emellett egyszerűsödnek az elektronikus számlázással kapcsolatos szabályok, a vállalkozások likviditásának javítása érdekében pedig üzletág-átruházás esetén nem keletkezik adózási kötelezettség – ismertette Cséfalvay Zoltán.  Kiemelte még, hogy nem kell papír alapú adó-visszatérítési kérelmekhez csatolni a számlákat, a fuvarozók pedig jövőre már havonta érvényesíthetik az adó-visszatérítésüket.

Az alkohol esetében csökken szeszfőzdék jövedéki biztosítása, a borászatoknál pedig lehetővé válik a kistermelői pezsgőkészítés. A gépjárműveknél uniós kötelezettségnek megfelelően az ellenőrzött körbe kerülnek az üzemanyag-adalékok, valamint egységessé válik minden hibrid üzemű autó után a fizetendő regisztrációs adó.

A helyi adókat illetően kisebb pontosításokat foglal magában a tervezet, de fontos újítás az államtitkár szerint, hogy januártól a Magyar Államkincstár honlapján adatbázist üzemeltet majd az összes településen vezetett helyi adók szabályait illetően, valamint az önkormányzatoknak a honlapjukon elérhetővé kell tenniük egy egységes formátum szerint a helyi adózási szabályokat.

Cséfalvay Zoltán felhívta a figyelmet az örökösödés esetén az özvegyeket és az egyenes ági rokonok megillető illetékmentességre, valamint a fiatalok első lakásvásárlása esetén az érintett ingatlan legmagasabb értékének 8 millióról 15 millió forintra emelésére és a vonatkozó illetékkedvezmény maximumának eltörlésére. Végül az államtitkár ismertette azt is, hogy szűkülnek az önkormányzati adóslisták a listára kerülés összeghatárának emelkedésével.

Forrás: MTI 2012. október 30.

The post Elmondták: ezért módosít az adótörvényeken a kormány appeared first on Számárk Kft..

Noha a parlament előtt fekvő koncepció egyes részelemei a tervezet társadalmi és parlamenti vitája során még változhatnak, az – a kedvezőbb adókulcs mellett – alapvetően két koncepcionális eltérést tartalmaz a jelenlegi általános szabályokhoz képest:

1. Az adó a munkajövedelmekre és a tőkenyereségre együttesen, egységes mértékben kerül kivetésre

2. A nyereség alapvetően pénzforgalmi szemléletben kerül meghatározásra

Az első pont a társaságoknál megszűnteti a tőkejövedelmek munkajövedelmekhez képest preferált adóztatását. Ezzel a munkáltatók által fizetett adóterhek lényegében elszakadnak a munkabértől. Ez a megoldás ugyanis a teljes, a vállalat által megtermelt jövedelmet egységesen adóztatja – függetlenül attól, hogy a munkáltató annak mekkora részét fordítja a munkavállalói javadalmazására, vagy akár új munkavállalók felvételére (ld. a mellékelt táblázatot).

A második pont eközben – amellett, hogy jobban figyelembe veszi a vállalat aktuális likviditási helyzetét – alapvetően az érintett vállalkozások növekedési potenciálját hivatott erősíteni. Ennek magyarázatát azonban nem árt kissé távolabbról indítani.

A duális adórendszerek logikája

A jövedelemadó-rendszerek problémája, hogy a befektetett jövedelmeket súlyosabban terhelik az elfogyasztottnál. A befektetéseink – ideális esetben – már eleve az adózott jövedelmekből származnak, amelyek hozamát a rendszer attól függetlenül is újra és újra megadóztatja, hogy azt visszaforgatják-e újabb befektetésekbe; így az adóteher az idők során halmozódik. Ezáltal ezek az adók kimondottan ellenösztönzői a megtakarításnak és így a tőke felhalmozásán alapuló fejlődésnek is.

A fenti problémát számos országban, köztük Magyarországon duális adórendszerekkel próbálják mérsékelni. Ezek lényege, hogy a tőkejövedelmeket a munkajövedelmeknél kedvezőbb kulcsok mellett adóztatják. Ez azonban – amellett, hogy csupán félmegoldás – számos további, csupán jelentős adminisztrációval kezelhető problémát teremt.

Ugyanis a tőke- és a munkajövedelmek elméletben valóban jól elkülöníthetőek, azonban a valóságban már nem válnak el határozottan egymástól. Ez a probléma a leglátványosabban a legkisebb vállalkozások esetében jelentkezik: ugyan, mi alapján volna felosztható mondjuk egy taxisofőr bevételének saját befektetéséből származtatott (praktikusan az autójának) és a munkájának köszönhető részre? Talán kevésbé látványosan, de jelen van a probléma a nagyobb vállalatoknál is: erre leginkább a béralkuk során elhangzó érvek szolgáltatnak bizonyságot.

A fenti nehézségek nem csupán adminisztratív igazságtalanságokra, de számos visszaélésre is vezetnek, ezért a tőkejövedelmek kedvezményezett adóztatása sok esetben rosszul célzott, azaz az eredetileg tervezett hatás elérésére sem alkalmas.

A pénzforgalmi adózás

A gordiuszi csomó kioldását kínálja ezzel szemben az adózás pénzforgalmi megközelítése. Ez a megoldás – bár az elméletben igencsak kedvelt – a valóságban nem túl elterjedt, amit különösen az átállással kapcsolatos nehézségek okoznak.

A megközelítés lényege, hogy nem a jövedelem forrására, hanem annak felhasználására koncentrál; azaz nem attól teszi függővé a jövedelem kedvezményesebb adóztatását, hogy mi volt annak a forrása (tőke), hanem attól, hogy mire kerül felhasználásra (beruházás, befektetés).

Egy pénzforgalmi szemléletű nyereségadó alapja egyszerűen a vállalat bevételeinek és kiadásainak különbségeként, vagy kicsit más megközelítésében – mint a leendő magyar kisvállalati adó esetében – alapvetően a vállalat pénzeszközeinek és pénzügyi vagyonának növekedéseként adódik (ide értve természetesen a vállalkozásból kivont pénzeszközöket is).

A jelenlegi, számviteli eredmény alapján számított adóalap a fentitől leginkább abban különbözik, hogy az a vállalakozás vagyonának változásán alapul. Így, ha egy kiadás a vállalkozás vagyonának (pl. gépeinek, készleteinek) növelését szolgálja, az az adóalapot az adózás jelenlegi rendszerében nem csökkenti; erre csupán a vagyon csökkenésével (azaz a gépek amortizációjával, vagy a készlet felhasználásával) van lehetőség. A pénzforgalmi szemléletű adóalap ugyanakkor mindezek levonását azonnal lehetővé teszi.

Egy ilyen pénzforgalmi adóalap egy „megállapodott” vállalat esetében egyes tételek időzítésében ugyan eltér a nyereségadóétól, de mértékében igen hasonló ahhoz. (Itt további előnyt jelenthet, hogy számos elemében egyszerűbb az eddig létező adónemeknél, illetve hogy jobban igazodik a vállalat likviditási helyzetéhez.)

Egy dinamikusan növekvő vállalat esetében viszont már kifejezetten szembetűnő a különbség: itt a vállalkozás (reál eszközökbe fektetett) vagyonának növelésébe visszaforgatott jövedelem csökkenti az adó alapját. Más szóval, adókötelezettség csupán a beruházások megtérülését követően keletkezik.

Rugalmas korlátok

A költségvetési korlátok és a kisvállalkozói körre jellemző munkaerőintenzitás mértéke miatt a kisvállalati adó 2013-ban csak a 25 fő és az 500 millió Ft árbevétel, illetve mérlegfőösszeg alatti vállalkozások számára lesz választható. A szabályozás nagy figyelmet fordít arra is, hogy az érintett vállalakozások növekedését minél kevésbé gátolja.

Ezt a célt szolgálja például, hogy az adózási forma esetében a foglalkoztatottak 25 fős létszámkorlátja csupán belépési feltételként szerepel; a vállalkozások mindaddig alkalmazhatják az adózási formát, amíg a foglalkoztatottjaik létszáma meg nem haladja az 50 főt.

A kisvállalkozási adó koncepciójáról tehát elmondhatjuk, hogy a tőke- és a munkajövedelmek egységes adóztatásának megteremtésével jelentős elmozdulást jelent egy foglalkoztatás-barát adórendszer irányába, továbbá a korábbiaknál jobban célzott, egyszerűbb keretrendszert alakít ki a dinamikus növekedésre képes kisvállalatok versenyképességének javítása érdekében.

Forrás: kormany.hu

The post Kisvállalati adózás koncepciója appeared first on Számárk Kft..