Számárk Kft. » egyéni vállalkozó

Tevékenyését szüneteltető egyéni vállalozó kötelezettségei

admin — Mon, 03 Jan 2011 08:07:38 +0000

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése ideje alatt az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntethető.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (továbbiakban:Evtv) 18. §(1) bekezdésében foglaltak szerint az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 33. § (3) bekezdésének e) pontjában foglaltak alapján soron kívüli bevallást kell benyújtani az adózónak valamennyi adójáról – kivéve a magánszemélyt saját személyében terhelő azon adókat, amelyekről éves adóbevallást köteles benyújtani – a bevallással még le nem fedett időszakról, ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély e tevékenysége szünetel, valamint az ügyvéd, a szabadalmi ügyvivő tevékenységét, illetőleg a közjegyző közjegyzői szolgálatát szünetelteti (a továbbiakban együtt: soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó esemény). Mindez a gyakorlatban azt is jelenti, hogy az adózó nem kötelezett soron kívül benyújtani a személyi jövedelemadó bevallását, annak benyújtási határideje az adóévet követő év február 25-e.

Abban az esetben, ha az adózó az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének idején úgy dönt, hogy egyéni vállalkozói tevékenységét megszünteti, akkor ezt a tevékenység szüneteltetése ideje alatt is bejelentheti. Ebben az esetben az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése utolsó napjának az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetésének napját és nem az azt megelőző napot kell tekinteni. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetése miatt adózót ismételten soron kívüli bevallási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy korábban adózónak az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt már eleget kellett tennie a soron kívüli bevallásadási kötelezettségének. Ezt az értelmezést erősíti, hogy az egyéni vállalkozónak a tevékenység megszüntetése miatt, vagy a szünetelés időszaka alatt is keletkezhetett adófizetési kötelezettsége.

Az egyéni vállalkozó nem szüneteltetheti a tevékenységét, ha aktív állományú alkalmazottja van.

Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére értelemszerűen nincs lehetőség abban az esetben, ha az egyéni vállalkozónak aktív állományú alkalmazottja van (ideértve azt az esetet is, ha a gyesen lévő alkalmazottja az egyéni vállalkozónál ténylegesen munkát végez. Az előzőek mellett az egyéni vállalkozónak a passzív állományban lévő dolgozóival kapcsolatos, a törvényben szabályozott adókötelezettségeit a szünetelés időszakában is teljesítenie kell. Szintén a szüneteléstől függetlenül teljesítenie kell a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 57. § (2) bekezdése szerinti adófizetési és bevallásadási kötelezettséget.

A bevallás benyújtásának határideje a szünetelés ideje alatt

A szünetelés megkezdésének és a tevékenység folytatásának évéről benyújtandó bevallás esetében, valamint az szja-törvény 57. § (2) bekezdése szerinti bevallásadási kötelezettség fennállása esetén a határidő az adóévet követő évben február 25.-e. Amennyiben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt és a szünetelés évében adózó egyáltalán nem szerzett bevételt, akkor az szja-törvény 57.§ (2) bekezdése szerinti eset kivételével a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállására tekintettel bevallást sem kell benyújtania.

Az szja-törvény 57.§ (2) bekezdésében felsorolt esetek a

a) kisvállalkozói kedvezménnyel,
b) fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
c) foglalkoztatási kedvezménnyel,
d) nyilvántartott adókülönbözettel,
e) kisvállalkozások adókedvezményével

kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettség.

Az szja-törvény 57. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig

a) befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
b) igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek

minősül, amelyet az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie.

A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ilyen esetben a bevallás benyújtására nyitva álló határidő az adóévet követő évben február 25.-e.

Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó egyéni céggé alakulása esetén kiesik az eva hatálya alól és az egyéni cég alapítása miatt az egyéni cégbe átadott vagyon értéke után az szja-törvény rendelkezései szerint kell adóznia.

Abban az esetben, ha az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása miatt szűnik meg, akkor az eva adóalanyiság szempontjából kezdőnek minősül és az eva hatálya alá ismételten, mint egyéni cég a feltételek megléte esetén a kezdés évét első évnek tekintve a harmadik adóévre jelentkezhet be.

Fontos megemlíteni az eva-törvény 3. § (4) bekezdésében foglalt azon rendelkezést is, mely szerint, ha a az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása, vagy vagyoni betétjének átruházással történő megszerzése miatt szűnik meg, az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló törvény ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége, azzal, hogy a bevételből nem vonható le az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben költségként már elszámolt, vagy amelyet e törvény rendelkezései alapján költségként elszámoltnak kell tekinteni.

forrás: apeh.hu

The post Tevékenyését szüneteltető egyéni vállalozó kötelezettségei appeared first on Számárk Kft..

SZJA 2010-es visszamenőleges változások

admin — Mon, 03 Jan 2011 07:58:43 +0000

Tevékenységre jellemző kereset

A 2011. évtől hatályon kívül kerültek a tevékenységre jellemző kereset megállapításával kapcsolatos rendelkezések [szja-törvény 16.§ (5)-(9) bekezdések]. Az átmeneti rendelkezések szerint (szja-törvény 84/F.§) a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor az egyéni vállalkozónak nem kell a vállalkozói osztalékalapból vállalkozói kivét-kiegészítést képeznie, amennyiben a vállalkozói kivét összege nem éri el a tevékenységre jellemző kereset összegét, de dönthet úgy, hogy a 2010. december 31.-én hatályos rendelkezéseket még alkalmazza.

Munkaviszony létesítése egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idején
Az szja-törvény 50.§ (1) bekezdés b) pontja alapján az átalányadózást az egyéni vállalkozó – többek között – akkor választhatja, ha nem áll munkaviszonyban.
Az átmenti rendelkezések szerint (szja-törvény 84/K.§) már a 2010. évre is alkalmazható az szja-törvény 50.§ új (9) bekezdése, mely szerint, amennyiben az átalányadózást választó egyéni vállalkozó a tevékenység szüneteltetése idején létesített munkaviszonyt, akkor továbbra is megfelelt az átalányadózásra jogosító feltételeknek, vagyis az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét 2010. évre is jogosult lesz átalányban megállapítani.

Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése idején felmerült költségek elszámolása
Az szja-törvény 11. számú melléklete nyitó szövegének harmadik bekezdése már a 2010. évben is alkalmazható a jövedelemszámítás során.
Az ide vonatkozó rendelkezések szerint az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a tevékenység szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett, és utóbb a tevékenység végzése során felhasznált anyag- és árukészlet beszerzésére fordított, korábban költségként még el nem számolt kiadásait, valamint a tevékenység folytathatóságához szükséges (ide értve a szünetelés időszakában elkerülhetetlen) egyéb kiadásait, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének befejezését követően a tevékenység folytatása előtt – legfeljebb három évvel korábban – beszerzett tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti.

Ügyvédi, közjegyzői, végrehajtói, szabadalmi ügyvivői tevékenység tovább folytatása a Tao hatálya alatt

Az szja-törvény 49/A. § (2)-(5) bekezdései rendelkeznek a jövedelemszámításról, amennyiben az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély egyéni céggé alakul az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló a 2009. évi CXV. törvény idevonatkozó rendelkezései szerint.
A Tao. tv. 16. § (16) bekezdésének rendelkezései az egyéni vállalkozóként érvényesített „kedvezmények” tekintetében az ügyvédi, a közjegyzői, a bírósági végrehajtói és a szabadalmi ügyvivői irodára nem vonatkoznak.
Ennek megfelelően módosult az szja-törvény 49/A. § (6) bekezdése a 2011. évre – és a 2010. évre is visszamenőlegesen-, mely szerint, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda vagy szabadalmi ügyvivő iroda tagjaként folytatja, a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan az egyéni vállalkozói tevékenységét meg kell szüntetnie azzal, hogy az egyéni vállalkozónak
a) a foglalkoztatási kedvezménnyel, a nyilvántartott adókülönbözettel, a kisvállalkozások adókedvezményével összefüggő rendelkezéseket az egyéni vállalkozásból származó jövedelem levezetésekor nem kell alkalmaznia;
b) adómegfizetési kötelezettség esetén késedelmi pótlék nélkül
ba) a kisvállalkozói kedvezménnyel összefüggésben, az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, az érvényesítés évében hatályos adómérték felét,
bb) a nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben – vállalkozói osztalékalap utáni adó-fizetés nélkül – az erre vonatkozó rendelkezés szerinti, a nyilvántartásba vétel évében hatályos adómértéket kell figyelembe venni.

Az a)–b)pont szerinti kötelezettségek, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó együttes összegét csökkenti az elhatárolt veszteség után az adó mértékével számított összeg;

A b) pont szerintikötelezettségek esetében – ha együttes összegük a 10 ezer forintot meghaladja – a magánszemély választhatja, hogy három egyenlő részletben,
- az elsőt a vállalkozói személyi jövedelemadóval és a vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettséggel együtt az adóévi,
- a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként vallja be, a tevékenységének megszüntetése adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásában, és azt e bevallás, illetve a kötelezettség évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg.

Mivel az egyéni vállalkozói tevékenység megszűntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azért a tárgyévben kisvállalkozói kedvezmény, kisvállalkozói adókedvezmény nem érvényesíthető, fejlesztési tartalékkal nem csökkenthető az egyéni vállalkozásból származó bevétel ebben az esetben sem, és az arányosítással megállapított 2010. első félévi vállalkozói adóalap után csak a 19 százalék adókulcsot alkalmazhatja a vállalkozói személyi jövedelemadó összegének megállapításakor.

Vállalkozói osztalékalap utáni adó
Az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói osztalékalap utáni adó mértéke (szja-törvény 84/J. §) a 2010. évre megállapított vállalkozói osztalékalap után is 16 százalék.

forrás: apeh.hu

The post SZJA 2010-es visszamenőleges változások appeared first on Számárk Kft..

Egyéni vállalkozó 2010. III. negyedévi adóelőlege

admin — Wed, 08 Sep 2010 06:10:15 +0000

Az egyéni vállalkozónak negyedévente vállalkozói adóelőleget kell fizetnie a vállalkozói jövedelme után. Ezeknek az előlegeknek a bevallása majd a 2010. évi jövedelemről készült bevallásban történik. Az adóelőleg megfizetésének határideje: a negyedévet követő hó 12-e.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49.§-ának (16) bekezdése szerint, a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó adóelőlegének alapja, az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes

- vállalkozói bevétel,

- az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költség (a vállalkozói kivétet is ideértve),

- az értékcsökkenési leírás időarányos része,

- és az egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe vételével meghatározott vállalkozói adóalap.

Az így meghatározott adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja

a) a vállalkozói bevétel alapján az egyéni vállalkozó által az adóévre már megállapított adóelőleg(ek), valamint

b) az egyéni vállalkozót – az adóévben már megfizetett, igazolt kamat alapján – a negyedév végéig megillető kisvállalkozások adókedvezménye

összegét azzal, hogy – ha az egyéni vállalkozó a “b” pont rendelkezését nem alkalmazza – a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget 2011-ben az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg.

A 2010-es évet átmeneti évnek tekintjük, amelyben csak a második félévben, – ezért csak 250 millió forint adóalapig érvényes ez a határérték, és kizárólag a július 1-től december 31-ig terjedő időszakra.

A 2010. évre vonatkozó átmeneti szabályokról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény az új 84/A.§ rendelkezik.

Eszerint 2010-ben a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget – a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével – az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnak

a) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival (181 nap) arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra fennállnak;

b) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival (184 nap) arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre,

de együttvéve legfeljebb 300 millió (első félév 50 millió + második félév 250 millió) forintot meg nem haladó összegre.

Megjegyzem, hogy az első félévi 10%-os adókulcs alkalmazásának feltételeit a kisvállalkozók zöme nem teljesíti, illetve nem tudja teljesíteni, ezért a 19%-os adókulcs lesz a jellemző az év 181 napjára vonatkozóan.

Példa:

Egy vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó adóalapjainak alakulása 2010-ben a következő:

I. negyedév 40.000

I. és II. negyedév együttesen (= I. félév): 100.000

I. – II. – III. negyedév együtt: 200.000

Éves adóalap összege: 400.000

Az előzőekben leírtak alapján megállapítható, hogy az adóelőleg meghatározása mindig göngyölítéses módszerrel történik, ami azt jelenti, hogy mindig az eltelt teljes időszakra számítjuk ki a vállalkozói személyi jövedelemadót, majd levonjuk belőle a tárgyévben eddig már befizetett adóelőlegeket, és a megmaradt pozitív különbözet jelenti az aktuálisan befizetendő részt.

Az első negyedévben példánk szerint (40.000 * 0,19=) 7.600 forint vállalkozói személyi jövedelemadót fizetett.

A második negyedév után a következő számítást végezte el:

- féléves adó megállapítása: 100.000 * 0,19 = 19.000

- a II. negyedév után befizetendő szja meghatározása: 19.000 – 7.600 = 11.400

A harmadik negyedév után a következő számítást kell elvégezni:

- ki kell számítani az I. – II. – III. negyedév együttes adóalapját (példánkban adott: 200.000),

- ezt az adóalapot meg kell osztani a 2010-ben érvényes két adókulcsnak megfelelő részre:

Ehhez meghatározzuk a két arányszámot a két félév naptári napjai szerint: első félévre 181 : 365 = 0,4959 és a második félévre 184 : 365 = 0,5041

Elvégezzük az összesített adóalap megosztását a két különböző adókulcshoz.

200.000 * 0,4959 = 99.180 adóalap az első félévi adókulcshoz

200.000 * 0,5041 = 100.820 adóalap a második félévi adókulcshoz

A kapott két adóalap összege természetesen megegyezik a tárgyidőszak teljes (200.000 adóalapjával.

- Meg kell határozni az I – III. negyedév egészére fizetendő vállalkozói személyi jövedelemadót, amely két részből tevődik össze.

99.180 * 0,19 = 18.844

100.820 * 0,1 = 10.082

Összesen tehát 28.926 forint vállalkozói személyi jövedelemadó terheli az I – III. negyedévet.

- Ki kell számítani azt, hogy mennyi személyi jövedelemadót kell befizetnünk a III. negyedév után. Ennek göngyölítéses módszere az, hogy az előzőek szerint meghatározott adóból levonjuk azokat az adóelőlegeket, melyeket az I. és a II. negyedév után már befizettünk.

28.926 – 7.600 – 11.400 = 9.926

A IV. negyedév végén ugyanezt végig kell csinálni, csak akkor már az éves adóalappal (példánkban: 400.000) dolgozunk. Ezt kell megosztani a 0,4959-es és a 0,5041-es arányszámmal, ha a vállalkozás egész évben működött.

Felhívom a figyelmet arra, hogy az egyéni vállalkozó adózása sávosnak tekinthető abban az esetben, ha az adóalapja

- az első félévben meghaladja az 50 millió forintot, és mivel teljesíti az egyébként igen nehéz feltételeket, eddig az értékhatárig az első félévben is 10%-os vállalkozó személyi jövedelemadót fizethet; (50 millió felett az adó 19%)

- a második félévben az adóapja meghaladja a 250 millió forintot, akkor az adó az értékhatár feletti részre 19% lesz.

Részemről ilyen nagyságrendű egyéni vállalkozással ugyan húsz év alatt sem találkoztam, de mivel ez a szabályozás azonos a társasági adótörvényben foglaltakkal, így teremtik meg az azonos feltételeket a vállalkozások között.

Ugyan eddig még senki nem beszélt róla, de gondolni kell a tevékenységet kezdőkre és a tevékenységet befejezőkre is. Esetükben a naptári napok megosztása – a július 1 előtti és a július 1-től kezdődő részre – úgy történik, hogy a napok arányosítását végző törtszám nevezőjében (osztószám) nem a 365 nap szerepel, hanem azoknak a naptári napoknak a száma, amelyek során a vállalkozás működött. Ez konkrétan az egyéni vállalkozóként való bejelentkezés napját, illetve azt a napot jelenti, amikor a vállalkozó a megszűnését bejelenti. A számlálóban pedig le kell számolni azokat a napokat, amelyek során a vállalkozás június 30-ig működött, illetve július 1-től működött.

forrás: adóforum

The post Egyéni vállalkozó 2010. III. negyedévi adóelőlege appeared first on Számárk Kft..

Tájékoztató egyéni váll. 2010 évi jövedelem adózásáról

admin — Tue, 07 Sep 2010 11:00:18 +0000

Az új szabályok szerint éves szinten 500 millió forint vállalkozói adóalapig 10 százalék a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke, az 500 millió forint feletti részre pedig továbbra is 19 százalék.

A két adókulcs alkalmazása esetén a vállalkozói bevételt csökkentő kedvezmények alapján a csekély összegű (de minimis) támogatás adóévi összegét az adóévben érvényesített összes kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.

A bevezetett új rendelkezést 2010. június 30.- át követően kell alkalmazni.

A 2010. évre vonatkozó átmeneti szabályokról a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) új 84/A §-a rendelkezik.

A 2010. évi vállalkozói adóalap utáni adó megállapítása

Az átmeneti rendelkezéseknek megfelelően a 2010. évi adókötelezettség megállapításakor az szja-törvény 49/B. § (8) bekezdésének rendelkezése szerint a 2010. évre megállapított vállalkozói adóalapot – ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a módosított vállalkozói adóalapot – az első és a második félévre meg kell osztani az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti és 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napok arányában.

A 2010. második félévre arányosított vállalkozói adóalap adója

A 250 millió forintot meg nem haladó rész után a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, további rész után pedig az adó mértéke 19 százalék.

A 2010. első félévre arányosított vállalkozói adóalap adója

A teljes összeg után – amennyiben az egyéni vállalkozó nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására, illetve, amennyiben jogosultsága ellenére sem választja azt – a vállalkozói személyi jövedelemadó 19 százalék.

Az 50 millió forintot meg nem haladó összeg után – az egyéni vállalkozó választása alapján – 10 százalék, feltéve, hogy

az szja-törvény 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (9) bekezdése b) pontjának rendelkezését nem alkalmazza, vagyis kisvállalkozói adókedvezményt nem érvényesít, és
a foglalkoztatottainak – havi átlagos létszámadatok számtani átlaga alapján meghatározott – átlagos állományi létszáma az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában legalább fél fő, vagy választása szerint az adóév egészére számítva legalább egy fő, és
az egyéni vállalkozó 2010. első félévre arányosított adóalapja és a 2009. évi vállalkozói adóalapja (a tevékenység 2010-ben történt megkezdése esetén a 2010. évi adóalapja) legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg [kivéve, ha a 49/B. § (20) bekezdésének hatálya alá tartozik, azaz kezdőnek minősül, vagy elemi kár sújtotta], és
vele szemben az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértése miatt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakában és a megelőző adóévben a munkaügyi hatóság, az adóhatóság vagy az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére jogosult hatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozata, illetőleg – a határozat bírósági felülvizsgálata esetén – jogerős bírósági határozat nem szabott ki munkaügyi, vagy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényben meghatározott bírságot vagy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot, azzal, hogy az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének megsértését nem érinti, ha az egyéni vállalkozó a jogerős közigazgatási határozatban vagy jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozatban foglalt kötelezettségét az előírt határidőben vagy határnapon teljesíti.
az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának minden naptári napjára vonatkozóan ténylegesen, vagy az adóévben az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára eső naptári napokkal arányosan
- legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalap kétszeresére, vagy
- ha a székhelye jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van – legalább az átlagos állományi létszám és a minimálbér napi összegének szorzataként meghatározott járulékalapra vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

Amennyiben az egyéni vállalkozó a 2010-ben az első félévre megállapított vállalkozói adóalapra a 10 százalékos adókulcsot alkalmazza, akkor egyebekben az szja-törvény 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (10) bekezdésének a)–e) pontját követő egyéb rendelkezései – az utolsó mondata helyett pedig az szja-törvény új 84/A § (5) bekezdésének rendelkezései – szerint kell eljárnia, továbbá a 49/B. § 2010. június 30-án hatályos (21), (22) és (25) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmaznia kell.

Ez azt jelenti, hogy

a 10 százalék és a 19 százalék adó különbözetének megfelelő összeget az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések szempontjából minősíteni kell, továbbá az egyéni vállalkozó köteles a bevallásában tájékoztató adatként feltüntetni és – a bevallás benyújtásának évét kezdő évnek tekintve – nyilvántartásba venni;
a nyilvántartott adókülönbözet annyiban és akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha és amennyiben az egyéni vállalkozó azt a törvényben előírt célokra használja fel, vagy 30 napon belül megfizeti a kivezetett résszel azonos összegű adót;
a nyilvántartásba vétel évét követő harmadik adóév végéig a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegű adót a negyedik adóév első hónapja utolsó napjáig mindenképpen meg kell állapítani és fizetni, az említett napot követő első adóbevallásban be is kell vallani. Amennyiben a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása az említett időszak alatt bármely okból megszűnik (ide nem értve, ha annak oka cselekvőképességének elvesztése vagy a halála), a nyilvántartásban maradt résszel azonos összegű adót a jogállás megszűnésének napját követő 30 napon belül kell megfizetni;
bármely esetben a fizetendő adót a késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések szerint késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni;

A 2010. évi de minimis támogatás megállapítása

A vállalkozói bevételt 2010-ben csökkentő kedvezmények adóévi csekély összegű (de minimis) támogatástartalmát a következők szerint kell megállapítani:

A 2010. adóévben érvényesített összes kedvezményt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakának és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakának naptári napjai arányában meg kell osztani.
A de minimis támogatást
- az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára jutó összegből az 50 millió forintot
- az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára jutó összegből a 250 millió forintot

meg nem haladó rész után 10 százalék, az azt meghaladó rész után 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani.

A 2010. évi egyes de minimis támogatások visszafizetése

Ha az egyéni vállalkozónak a 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezménnyel, illetve nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékkal összefüggésben a későbbiekben adómegfizetési kötelezettsége keletkezik, az erre vonatkozó rendelkezést a következőképpen kell alkalmazni:

A 2010. évben érvényesített kisvállalkozói kedvezményből az szja-törvény 49/B. § (11) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó összeg kétszeresét az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A megosztott részek adótartalmát (az adóként megfizetendő összeget) az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértékkel kell kiszámítani.
A 2010. évben fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összegből az szja-törvény 49/B. § (16) bekezdése alapján adómegfizetési kötelezettséggel járó részt az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára eső naptári napokkal arányosan meg kell osztani. A hivatkozott bekezdés a) pontja szerinti vállalkozói személyi jövedelemadó-mértékként az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. július 1-je előtti időszakára és az egyéni vállalkozói tevékenység 2010. június 30-a utáni időszakára meghatározott és alkalmazott adómértéket kell figyelembe venni. Az adómegfizetési kötelezettséggel járó részekből az előzőek szerint kiszámított vállalkozói személyi jövedelemadó levonása után fennmaradó összegek képezik a hivatkozott bekezdés b) pontja szerinti vállalkozói osztalékalapot, mely után az adó mértéke 25 százalék.

Adóelőleg-fizetés

A módosítással összefüggésben az adóelőleg-fizetés szabálya is megváltozott. A módosítás lényege az, hogy 2011-től az egyéni vállalkozó a vállalkozói személyi jövedelemadó-előleget az év elejétől halmozott adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal fizetheti meg. A 10 százalékos adókulcs feltétel nélkül alkalmazható, és nem kell számolni azzal, hogy a megtakarított adót nyilvántartásba kell venni az adóévet követően, és azzal sem, hogy azt cél szerint el is kellene költeni.

Az adóelőleg-fizetés 2010. első két negyedévében már teljesült, míg a harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőlegre átmeneti rendelkezés vonatkozik.

Adóelőleg fizetés a 2010. második félévében

A módosítás okán a 2010. második félévére fizetendő adóelőleg megállapítására vonatkozó szabályok is megváltoztak. A módosítás lényege az, hogy amennyiben az év elejétől számított halmozott adóelőleg-alap második félévre eső része a 250 millió forintot nem haladja meg, az egyéni vállalkozó jogosult 10 százalék mértékkel fizetni a rá vonatkozó személyi jövedelemadó-előleget azzal, hogy a 10 százalék adókulcs feltétel nélkül alkalmazható.

A harmadik és negyedik negyedévben fizetendő adóelőleget – a már megfizetett adóelőleg figyelembevételével – az egyéni vállalkozó 10 százalékkal állapíthatja meg az év elejétől halmozott adóelőleg-alapnak

a) a 2010. július 1-je előtti időszakra eső naptári napjaival arányos összegéből az 50 millió forintot meg nem haladó részre, feltéve, hogy a 10 százalékos adókulcsra való jogosultságának egyéb feltételei erre az időszakra fennállnak;

b) a 2010. június 30-a utáni időszakra eső naptári napjaival arányos 250 millió forintot meg nem haladó részre,

de együttvéve legfeljebb 300 millió forintot meg nem haladó összegre.

A 2010. július 1-je előtti időszakra 19 százalék az adó mértéke az 50 millió forint feletti részre, illetve akkor, amennyiben a 10 százalék adókulcs alkalmazására az egyéni vállalkozó nem jogosult, vagy jogosultsága ellenére nem él e jogával.

Példán bemutatva:

I. példa

Halmozott adóelőleg-alap a második negyedév végéig: 15 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a harmadik negyedév végéig: 25 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a negyedik negyedév végéig: 45 millió forint
Az egyéni vállalkozó az első félévre nem jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására.

A harmadik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:

Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 25 millió *(181/365) = 12 millió 397 ezer forint
A második félévre jutó adóelőleg-alap: 25 millió – 12 millió 397 ezer forint = 12 millió 603 ezer forint
Halmozott fizetendő adóelőleg: 12 millió 397 ezer forint*0,19 + 12 millió 603 ezer forint*0,1 = 2 355 000 + 1 260 000 = 3 615 ezer forint
Már megfizetett adóelőleg: 15 millió forint*0,19= 2 850 ezer forint
A harmadik negyedévet követően fizetendő adóelőleg (3 615 ezer – 2 850 ezer) 765 ezer forint

A negyedik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:

Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 45 millió *(181/365) = 22 millió 315 ezer forint
A második félévre jutó adóelőleg-alap: 45 millió – 22 millió 315 ezer forint = 22 millió 685 ezer forint
Halmozott fizetendő adóelőleg: 22 millió 315 ezer forint *0,19 + 22 millió 685 ezer forint*0,1 (4 240 ezer +2 268 ezer) = 6 508 ezer forint
Már megfizetett adóelőleg: 3 615 ezer forint
A negyedik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 6 millió 508 ezer forint – 3 millió 615 ezer forint = 2 millió 893 ezer forint.

II. példa

Halmozott adóelőleg-alap a második negyedév végéig: 80 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a harmadik negyedév végéig: 120 millió forint
Halmozott adóelőleg-alap a negyedik negyedév végéig: 170 millió forint
Az egyéni vállalkozó az első félévre jogosult a 10 százalék adókulcs alkalmazására.

A harmadik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:

Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 120 millió *(181/365) = 59 millió 507 ezer forint
A második félévre jutó adóelőleg-alap: 120 millió – 59 millió 507 ezer forint = 60 millió 493 ezer forint
Halmozott fizetendő adóelőleg: 50 millió*0,1 + 9 millió 507 ezer forint*0,19 + 60 millió 493 ezer forint*0,1 = 12 millió 855 ezer forint
Már megfizetett adóelőleg: 50 millió*0,1 + 30 millió forint*0,19 = 10 millió 700 ezer forint
A harmadik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 12 millió 855 ezer forint – 10 millió 700 ezer forint = 2 millió 155 ezer forint

A negyedik negyedévre fizetendő adóelőleg meghatározása:

Az első félévre jutó adóelőleg-alap: 170 millió *(181/365) = 84 millió 301 ezer forint
A második félévre jutó adóelőleg-alap: 170 millió – 84 millió 301 ezer forint = 85 millió 699 ezer forint
Halmozott fizetendő adóelőleg: 50 millió*0,1 + 34 millió 301 ezer* 0,19 + 85 millió 699 ezer forint*0,1= 20 millió 087 ezer forint
Már megfizetett adóelőleg: 12 millió 855 ezer forint
A negyedik negyedévet követően fizetendő adóelőleg: 20 millió 087 ezer forint -12 millió 855 ezer forint = 7 millió 232 ezer forint

forrás: apeh

The post Tájékoztató egyéni váll. 2010 évi jövedelem adózásáról appeared first on Számárk Kft..