A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozót is megilleti az átalányadózás választásának joga azzal, hogy a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni.

Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.

Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről az előző évről benyújtott adóbevallásban lehet nyilatkozni.

Az az egyéni vállalkozó, aki az átalányadózást megszünteti vagy arra való jogosultsága megszűnik, ismételten átalányadózást a feltételek fennállása esetén is csak akkor választhat, ha a megszűnés (megszüntetés) évét követően legalább 4 adóév eltelt.

Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele a 15 millió forintot, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele a 100 millió forintot nem haladja meg és az egyéni vállalkozó munkaviszonyt nem létesít.

Az átalányadó adóalapjának megállapítása során a ténylegesen elért vállalkozói bevételt kell alapul venni (személyi jövedelemadó törvény 4. valamint 10. számú mellékletében foglaltak szerint).

Az átalányadó alapja a bevételből az elismert, egyes tevékenységek szerint különböző százalékban meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg.

A jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatás összege az adózási feltételül rendelt bevételi értékhatárokat megemeli.

A támogatások összegéből az a rész, amelyet a költségei fedezetére, vagy fejlesztési célra kapott, nem minősül az egyéni vállalkozás bevételének, az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására irányadó rendelkezések szerint kell teljesíteni. A területalapú (földalapú) és az egyéb jogcímen folyósított támogatást az átalányadó alapjába be kell számítani.

Változás 2010. január 01-től, hogy 27 százalékkal növelten része az összevont adóalapnak az átalányadózó egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói bevételéből az átalányban megállapított jövedelem.

A fizetendő adóelőleg megállapításának módja: az időszak folyamán megszerzett bevételt csökkenteni kell a hozzátartozó átalányköltséggel (adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem), majd ezt követően növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével (27%).

Az előzőekben ismertetett módon megállapított jövedelem után az adó mértéke, ha a jövedelem:
0–5 000 000.- forint: 17%
5 000 001 forinttól: 850 000 forint és az 5 000 000.- forinton felüli rész 32%-ának együttes összege.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó fizetendő adóelőlegét a „göngyölítéses módszer” alkalmazásával állapítja meg, és fizetési kötelezettségét a tárgynegyedévet követő hónap 12-ig teljesíti.

Az adóelőleg „göngyölítéses módszerrel” történő megállapítása azt jelenti, hogy adózónak a rá vonatkozó szabályok szerint kell kiszámítania az adóév elejétől az adott időszak végéig megszerzett bevételéből származó jövedelmét (átalányadó alapja), növelve az adóalap-kiegészítés összegével, ezt követően kell meghatározni a jövedelem adótábla szerinti adóját.

Az így kiszámított adóból le kell vonni az adóévre már befizetett adó összegét, és az így kapott összeg az adott negyedévet terhelő (befizetendő) adóelőleg.

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – ha áfa levonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást vezet (a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti). Az átalányadózásra való jogosultság bármely ok miatt történő megszűnése esetén a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ilyen esetben az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket a nyilvántartásba – annak rovatai szerinti bontásban – egy összegben be kell jegyezni, ugyanis az átalányadózásra való jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint adózik.

Az átalányadózás időszaka alatt az elhatárolt veszteség évenkénti 20-20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Ugyancsak elszámoltnak kell tekinteni az összes költséget és az erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírást is.

Az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban a tevékenységére jellemző kereset után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Abban az esetben ha az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, akkor az egyéni vállalkozó bejelentéssel élhet – járulék bevallás –, hogy a társadalom biztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

A főállású egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulék-alap figyelembe vételével nyugdíjjárulékot [125-ös adónem] valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot [188-as adónem] fizet. A nyugdíjjárulékot a járulék fizetési felső határ figyelembe vételével kell teljesíteni.

A kiegészítő tevékenységet folytató átalányadózó egyéni vállalkozó egészségügyi szolgáltatási járulékot [havi 4950.-Ft, 124-es adónem], valamint nyugdíjjárulékot [9,5%, 125-ös adónem] fizet. A nyugdíj járulék alapja az átalányadó alapját képező jövedelem.

Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét.

2009. február elsejétől az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

The post Átalányadózás 2010 appeared first on Számárk Kft..

2010. január elsejétől az egyéni vállalkozói igazolványnak nem lesz jelentősége. A törvény rendelkezése szerint egyéni vállalkozónak minősül az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban bejelentés alapján szerepel az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében.

2010. január elsejétől a gyógyszerészi, a falugondnoki és a tanyagondnoki tevékenység csak akkor tekinthető egyéni vállalkozói tevékenységnek (mivel e tevékenységek nincsenek nevesítve önállóan az Szja-törvényben), ha e magánszemélyek felvetetik magukat az egyéni vállalkozói nyilvántartásba az okmányirodánál. Az Szja-törvény alkalmazásában az ügyvéd, a közjegyző, az egyéni szabadalmi ügyvivő, az önálló bírósági végrehajtó továbbra is egyéni vállalkozónak minősül, amennyiben a tevékenységüket nem társas vállalkozás keretében folytatják.

Az egyéni vállalkozó összevonandó és bruttósítással érintett jövedelme

Átalányadót választó egyéni vállalkozók esetében a 2010. évtől a bevételből levont költséghányad alapulvételével megállapított összeg elnevezése a továbbiakban átalányban megállapított jövedelem lesz (eddig átalányadó alapja volt) azzal, hogy az átalányban megállapított jövedelem összege az adóalap-növelő összeggel (27 százalék ) együtt lesz az összevont adóalap része.

A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozónál továbbra is önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt vállalkozói kivét, amellyel szemben költség, költséghányad vagy más levonás nem érvényesíthető és e jövedelmet is 27 százalékkal növelt összegben kell figyelembe venni az összevont adóalap megállapításakor.

Vállalkozói kivét-kiegészítés

Amennyiben a vállalkozói kivét nulla vagy annak éves összege nem éri el az adóévben a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a vállalkozói osztalékalapból a vállalkozói kivét-kiegészítés címén megállapított összeg.

Első lépésként meg kell állapítani a tevékenységre jellemző keresetet és ha az eléri a vállalkozói kivét összegét, akkor a megállapított vállalkozói osztalékalap után az egyéni vállalkozó 25 százalék szja-t fizet.

A tevékenységre jellemző kereset megállapítása

Az értelmező rendelkezések szerint (3.§ 86. pont) a tevékenységre jellemző kereset a magánszemély főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás. Ezzel összefüggésben bővült a szokásos piaci érték fogalma is az Szja-törvény 3. § 9. pontjában.

Amennyiben nem éri el a vállalkozói kivét összege a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, akkor az Szja-törvény 16. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint meg kell állapítani azt az összeget, amely a vállalkozói kivét kiegészítésére szolgálhat.

Az Szja-törvény 16. § (7) bekezdésében foglalt összeg megállapítása ténylegesen a vállalkozói osztalékalap ismételt megállapítását jelenti az ide vonatkozó speciális szabályok alkalmazásával, a gyakorlatban ez lesz a „korrigált vállalkozói osztalékalap”. A vállalkozói osztalékalapból legfeljebb ekkora összeget lehet fordítani a vállalkozói kivét kiegészítésére.

A korrigált vállalkozói osztalékalap megállapítása

A korrigált vállalkozói osztalékalapot úgy kell megállapítani, hogy az egyéni vállalkozásból származó bevételt [Szja-törvény 49/B § (1)-(2) bekezdése szerint összeget] csökkenteni kell
• a bevételt csökkentő kedvezményekkel [Szja-törvény 49/B § (6) bekezdés],
• az Szja-törvény szerint elismert költségekkel [Szja-törvény 11. számú melléklet]
• az előző évről áthozott és a tárgyévi jövedelemszámításnál is figyelembe vett korábbi években elhatárolt veszteség összegével [Szja-törvény 49/B § (7) bekezdés].

Ezt az összeget tovább csökkenti
•  a külföldi telephelynek betudható vállalkozói adóalap [Szja-törvény 49/B § (8) bekezdés],
•  az adózás utáni jövedelmet (vállalkozói osztalékalapot) csökkentő összeg [Szja-törvény 49/C § (6) bekezdés d) pontja],
• valamint a tárgyévi egyéni vállalkozásból származó jövedelem után megfizetett vállalkozói személyi jövedelemadó összege [Szja-törvény 49/B §. (18) bekezdés a-b) pont].

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vállalkozói osztalékalapot még egyszer le kell vezetni a bevételt növelő és az osztalékalapot növelő tételek nélkül.

Példán bemutatva:

1.) Vállalkozói kivét:         1 000;
A tevékenységre jellemző kereset éves összege:          1 400;
Vállalkozói osztalékalap:           500;
Korrigált vállalkozói osztalékalap:          200;

A példabeli esetben a tevékenységre jellemző kereset éves összegénél kevesebb a vállalkozói kivét összege, így azt a vállalkozói osztalékalapból ki kell egészíteni, de nem lehet többet bevonni a vállalkozói osztalékalapból, mint a korrigált vállalkozói osztalékalap összege. Így a  példabeli esetben a vállalkozói kivét kiegészítésére csak 200-at lehet fordítani, így az egyéni vállalkozó az éves adóbevallás kitöltésekor 200-at vehet el a vállalkozói osztalékalapból, marad 300, ami után 25 százalékkal adózik vállalkozói osztalékalap címén.

A vállalkozói kivét-kiegészítés összege ugyancsak önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül és a 27 százalékkal növelt összege (eho általános mértéke) lesz az összevont adóalap része.

2.) Amennyiben a vállalkozói kivét összege 1 800, a tevékenységre jellemző kereset éves összege 1 400, vállalkozói osztalékalap 500, akkor – mivel a tevékenységre jellemző kereset éves összegénél több a vállalkozói kivét összege – 25 százalékkal adózik a vállalkozói osztalékalap egész része és 14 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetése jöhet szóba.

3.) Abban az esetben, ha a vállalkozói kivét összege 0, a tevékenységre jellemző kereset éves összege 1 400, vállalkozói osztalékalap 500, a korrigált vállalkozói osztalékalap 200, akkor az 1. példa szerinti eset áll fenn, mivel vállalkozói kivét kiegészítésre legfeljebb a korrigált vállalkozói osztalékalap címén megállapított összeget lehet fordítani a vállalkozói osztalékalap összegéből.

Az egyéni vállalkozónak a tevékenységére jellemző keresetének meghatározásánál figyelembe vett körülményekről, szempontokról feljegyzést kell készítenie, amelyet az adózással összefüggő iratok részeként kell kezelnie és az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

A tevékenységre jellemző kereset éves összegét – az Szja törvény rendelkezései szerint – nem kell megállapítania annak az egyéni vállalkozónak, aki az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó bevétele után a kötelezettségét
• az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint teljesíti;
• aki az eva hatálya alá tartozik;
• aki az Szja-törvény szerinti átalányadózást választja.

A vállalkozói kivét- kiegészítés összegére jutó adókedvezmény

A vállalkozói kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó adókedvezmény címén levonható az összevont adóalap utáni adóból. A vállalkozói kivét-kiegészítés összegére jutó átlagos vállalkozói személyi jövedelemadót úgy kell meghatározni, hogy a kivét-kiegészítés összegét meg kell szorozni az adóévre megállapított vállalkozói személyi jövedelemadónak az adóalaphoz viszonyított – két tizedesre kerekített – hányadosával.

Példa:

Vállalkozói adóalap:         800;
Ennek adója (10 százalék kulcs alkalmazása esetén):                80;
Átlagos adókulcs: (80/800)        10; %     
Vállalkozói kivét- kiegészítés:       200;
Levonható adó a  200-nak a 10 százaléka:              20;
(Vigyázat! Nem a 27 százalékkal növelt összeg szolgál az adókedvezmény alapjául.)

Az egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivét-kiegészítés összegét – a jövedelemszerzés időpontjának az adóév utolsó napját tekintve – adóbevallásában kell megállapítania és annak adóalapja utáni adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie. Évközben a vállalkozói adóalap és a vállalkozói kivét után kell fizetnie az adóelőleget.
A vállalkozói kivét esetében a 27 százalékkal növelt összeg szolgál az adóelőleg alapjául.

Veszteség elhatárolása

Visszamenőlegesen már a 2009. évre vonatkozóan is kedvező az a változás, mely szerint az egyéni vállalkozónak nem kell adóhatósági engedélyt kérnie a veszteség továbbviteléhez, amennyiben az a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett.

Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése

Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése (ide nem értve az egyéni cég alapítása miatti megszűnést) követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
• az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel befolyt ellenérték (bevétel) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
• az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő igazoltan felmerült kiadás a megszűnés adóévében elszámolható vállalkozói költségnek
minősül, amelyet a magánszemélynek a megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie. A megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Szja-törvény 49/B § (2) bekezdés]. Erre tekintettel hatályon kívül kerültek az Szja-törvény 5. számú mellékletében az idevonatkozó rendelkezések.

Az egyéni vállalkozó tevékenységének szünetelése

Az egyéni vállalkozásról szóló 2009. évi CXV. törvény 18. §-a alapján az egyéni vállalkozó a tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti, melyet ugyancsak a körzetközponti jegyzőnél (okmányiroda) kell elektronikus úton bejelenteni. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetését és a szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is be kell jelentenie a magánszemélynek. Amennyiben az 5 év elteltével az egyéni vállalkozó nem jelenti be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását, akkor a magánszemély egyéni vállalkozói jogállása megszűnik. Akinek van egyéni vállalkozói igazolványa is, annak azt is le kell adnia a tevékenység szüneteltetésének bejelentése mellett.

Az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozó adóbevallásra nem kötelezett a magánszemély, ha e tevékenységét az adóév minden napján szüneteltette (ideértve azt is, hogy a szünetelés bejelentését megelőzően vállalt kötelezettség alapján sem folytat egyéni vállalkozói tevékenységet), azonban e rendelkezéstől függetlenül a szünetelés időszakában is be kell vallania az adóévben
• kisvállalkozói kedvezménnyel,
• fejlesztési tartalékként nyilvántartott összeggel,
• foglalkoztatási kedvezménnyel,
• nyilvántartott adókülönbözettel,
• kisvállalkozások adókedvezményével kapcsolatban keletkezett adófizetési kötelezettségét.

Amennyiben az egyéni vállalkozó a tevékenységét az adóév utolsó napján szünetelteti, akkor a bevallásában kisvállalkozói kedvezmény, fejlesztési tartalék, foglalkoztatási kedvezmény címén a jövedelmét (bevételét) nem csökkentheti, nem tüntethet fel nyilvántartott adókülönbözetet, nem érvényesítheti a kisvállalkozások adókedvezményét. Az ilyen egyéni vállalkozó a szünetelés időszakában költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) nem számolhat el.

A szünetelés kezdő napjától az addig végzett egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a szünetelés megkezdésének adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig
• befolyt ellenérték (bevétel) a szünetelés megkezdése adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek,
• igazoltan felmerült kiadás a szünetelés megkezdése adóévében elszámolható vállalkozói költségnek minősül, amelyet az egyéni vállalkozónak a szünetelés megkezdése évéről szóló adóbevallásában kell figyelembe vennie. A szünetelés megkezdése adóévéről szóló adóbevallás benyújtását követően az előzőekben nem említett befolyó bevételre, illetve felmerült kiadásra minden olyan adóévben, amelyben a tevékenység az adóév minden napján szünetelt, az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A szünetelés ideje alatt nem kötelező az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyitott pénzforgalmi bankszámlát fenntartani (megszüntetheti).

Amennyiben nem szünteti meg a szünetelés idejére a pénzforgalmi bankszámláját, akkor az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelését kell bejelenteni az egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel megnyított pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli. Amíg a tevékenységét szünetelteti, addig az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megnyitott bankszámlán jóváírt kamat az Szja-törvény 65. §-a alapján adózik.

(Fontos megjegyezni, hogy 2010. január elsejétől a szünetelés időtartama alatt szünetel a biztosítás is, tehát a járulékokat nem kell megfizetni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével válik biztosítottá amennyiben más jogviszonyában nem tekinthető annak.)

Egyéni cég alapítása

Az egyéni vállalkozó egyéni céget az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével alapíthat azzal, hogy a továbbiakban kikerül az egyéni vállalkozó az Szja-törvény hatálya alól, mivel az egyéni cég társas vállalkozásnak minősül az Szja-törvény értelmező rendelkezései szerint.

Az egyéni vállalkozói jogállás megszűnésére tekintettel az egyéni vállalkozónak a cégbejegyző határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan leltárt kell készítenie, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást kell összeállítania a követelésekről, továbbá nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról megjelölve az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is, amely értéket az egyéni cég alapító okiratában rögzített.

Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a fejlesztési tartalékra, a foglalkoztatási kedvezményre, a nyilvántartott adókülönbözetre vonatkozó szabályok szempontjából, az előírt nyilvántartási kötelezettség betartása mellett nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni, amennyiben úgy dönt, hogy az előírt nyilvántartási kötelezettségeit egyéni cégként kezeli.

Nem kell a magánszemély egyéni vállalkozói jogállását megszűntnek tekinteni egyéni cég tulajdonába adott olyan eszközök esetében, amelyekre az egyéni vállalkozó kisvállalkozói kedvezményt és/vagy kisvállalkozások adókedvezményét érvényesítette.

Az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy leltárban, illetve a tételes kimutatásban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cég tulajdonába adott
• eszköznek az alapító okiratban meghatározott értéke (apport) vállalkozói bevételnek,
• értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt, a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartás szerinti nettó értéke vállalkozói költségnek minősül.

A megszűnés adóévéről szóló adóbevallásában a magánszemélynek az egyéni vállalkozói jogállás megszűnését követően a megszűnés adóévéről szóló adóbevallás benyújtásáig az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket (bevételt) a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie.

A magánszemélynek az adóévről szóló adóbevallásában az előzőekben is bemutatott speciális megszűnési szabályok alkalmazásával megállapított jövedelmet, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó- és vállalkozói osztalékalap utáni adó-kötelezettségét be kell vallania, amennyiben nem választja az úgynevezett különbözet szerinti adózást.

A különbözet szerinti adózás azt jelenti, hogy a magánszemély az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét valamint az annak megfelelő adókötelezettséget a megszűnés szabályainak figyelmen kívül hagyásával is megállapítja és a megszűnés szabályai szerint megállapított adókötelezettségéből levonja a megszűnés szabályai nélkül megállapított adó összegét. Amennyiben a különbözet 10 000 forint alatti, akkor azt a bevallás benyújtásakor, ha több mint 10 000 forint, akkor azt három egyenlő részben kell megfizetni. Az első részletet az adóévi, a további két részletet a következő két adóévi kötelezettségként kell bevallani a megszűnés adóévéről szóló személyi jövedelemadó bevallásban. Az adót a bevallás, illetve a kötelezettségek évére vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetni.

E szabályok értelemszerűen irányadóak akkor is, ha az egyéni vállalkozó a tevékenységét ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtói iroda tagjaként folytatja azzal, hogy a rendelkezéseket a tagi jogviszony keletkezését megelőző napra vonatkozóan kell alkalmazni.

Az egyéni vállalkozásról szóló törvény rendelkezései szerint egyéni cégként a cégjegyzékbe már bejegyzett egyéni vállalkozó – a létesítő okiratnak az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény előírása szerint – az egyéni cégként történő nyilvántartásba vételét kérheti 6 hónapon belül. Amennyiben nem kéri, akkor marad egyéni vállalkozó.

Egyéni vállalkozókra vonatkozó további szabályok

• A fejlesztési tartalék címén nyilvántartott összeg célszerinti felhasználására nyitva álló határidő 2 évvel meghosszabbodik.

A 2009. évi LXXVII törvény (Krtv.) 206 § (12) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a 2008-as és azt megelőző adóévek vállalkozói bevételét csökkentő nyilvántartott fejlesztési tartalék a nyilvántartásból – ha annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – a nyilvántartásba vétel évét követő ötödik adóév végéig vezethető ki, azzal, hogy ahol az Szja tv. 49/B. §-a (16) bekezdésének rendelkezése három, illetve harmadik adóévet említ, ott öt, illetve ötödik adóévet, továbbá ahol negyedik adóévet említ, ott hatodik adóévet kell érteni. Emlékeztetőül fontos megjegyezni, hogy a 2008. évben levont összeget a bevallás benyújtásának évében, azaz a 2009. évben kellett nyilvántartásba venni. Korábban, tehát a 2007. évben és az azt megelőző években az adóév utolsó napjáig kellett lekötni a fejlesztési tartalék címén a bevételből levont összeget. A lekötött összeg feloldható lett (nem kellett bankszámlán tartani) a 2009. évtől és nyilvántartásba kellett venni.

• A vállalkozói személyi jövedelemadó általános mértéke 16 százalékról 19 százalékra emelkedik. (A 10 százalék adókulcs továbbra is alkalmazható a feltételek megléte esetén.)

• A bevételt csökkentő kedvezmények közül megszűnik a helyi iparűzési adó címén befizetett összeg (a költségek között továbbra is elszámolható a megfizetett összeg), valamint a szabadalom, a használati- és a formatervezési mintaoltalom magyarországi megszerzése és fenntartása címén kifizetett összeg levonhatósága.

• A vállalkozói osztalékalapnak az a része adózik csak 25 százalékkal, amely nem minősül vállalkozói kivét- kiegészítésnek.

• Hivatali, üzleti utazás esetén az egyéni vállalkozó sem számolhatja el a költségei között a kormányrendelet szerinti napidíj összegét és az alkalmazottjai esetében a napidíj összege a munkabér része lesz. Nem vonatkozik ez a szabály a nemzetközi árufuvarozásban, személyszállításban szolgáltatást végző gépkocsivezetőkre és árukísérőkre.

• Képzéssel összefüggő kiadásokat az egyéni vállalkozó a költségei között elszámolhatja az azzal összefüggésben megfizetett közterhekkel együtt, amennyiben az más magánszemély képzése érdekében merült fel, vagy ha az a saját – a vállalkozási tevékenység folytatásához szükséges – szakismeretének megszerzése érdekében merült fel, ide nem értve az iskolarendszerű képzéssel összefüggő kiadást. A képzési költségek tekintetében változás, hogy az alkalmazottak iskolarendszerű képzési költsége ugyan elismert költségnek minősül, de 25 százalékkal kell adózni az e címen elszámolt összeg után az Szja-törvény 70-71.§-aiban foglaltak szerint. Elismert költségnek minősül az e címen felmerült közterhek összege is. A továbbképzéssel kapcsolatos kiadások elismert költségnek minősülnek az alkalmazottak és egyéni vállalkozók esetében is azzal, hogy az alkalmazottak tekintetében ez nem jelent adóztatható körülményt [Szja-törvény 4.§ (2) bekezdés]
Az iskolarendszerű képzés átvállalt díjának adókötelezettségét a képzés megkezdésekor hatályos szabályok alapján kell megítélni. Átmeneti rendelkezés mondja ki, hogy
• a 2006. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések átvállalt költségét adóalapba nem számító tételként kell figyelembe venni;
• a 2005. december 31-e után, de 2009. február 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében az adóévben átvállalt költségeknek a 400 ezer forintot meg nem haladó részét kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni;
• a 2009. január 31-ét követően, de 2010. január 1-je előtt megkezdett iskolai rendszerű képzések esetében a képzési díj térítéséből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó részt kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni. Ugyanazon képzés átvállalt díja az átmeneti, illetve a hatályos szabályok egyidejű alkalmazása céljából nem osztható meg.

• A személygépkocsi beszerzési árának elszámolását folytathatja a cégautóadó megfizetése mellett az az egyéni vállalkozó, aki azt 2009. január 31-éig megkezdte. Amennyiben az egyéni vállalkozó az értékcsökkenés leírását e rendelkezés alapján és a 2009. január 31-ét követő időszak vonatkozásában folytatja és kizárólag emiatt a 2009. január 31-ét követő időszakra cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a 2009. február 1. és 2009. december 31. közötti időszakra eső cégautóadó-bevallási és cégautóadó-fizetési kötelezettségét a 2010. első negyedévi cégautóadó-kötelezettség bevallásával egyidejűleg – az Art.-ban szabályozott jogkövetkezményektől mentesen – teljesítheti.

• Amennyiben a kisvállalkozói kedvezmény nem válik véglegessé, akkor az érvényesítés évében hatályos [Szja-törvény 49/B § (9) bekezdésben meghatározott] adókulcs szerint kell a vállalkozói személyi jövedelemadót megfizetni.

• Megerősíti a törvény, hogy az átalányadózás választását megelőzően érvényesített kisvállalkozói kedvezményre, nyilvántartásba vett fejlesztési tartalékra, foglalkoztatási kedvezményre, nyilvántartott adókülönbözetre, valamint a kisvállalkozások adókedvezményére az Szja-törvény 49/B. §ában, illetve az Szja-törvény 13. számú mellékletében foglalt rendelkezéseket az átalányadózás időszakában is alkalmazni kell.

• Megszűnik a 2010. évtől a különadó.

• Amennyiben az egyéni vállalkozó útnyilvántartás vezetése nélkül havi 500 kilométert számol el a saját tulajdonban lévő személygépkocsi üzemeltetése címén, akkor nem kell cégautót fizetnie már 2009. augusztus hótól. Mivel a cégautóadó fizetési kötelezettség a költségelszámolást követő hónapban jelent adófizetési kötelezettséget, így a júliusi költségelszámolásra tekintettel már augusztusra sem kellett az adót megfizetni.

The post Egyéni vállalkozás 2010 appeared first on Számárk Kft..