A magyar gazdaság jelenleg duális szerkezetű, vagyis van nagyon sok kicsi, és kis számú nagyvállalat az országban, s utóbbi szűk kör adja a társasági adóbevételek javát. Az alapvetően exportorientált nagyvállalati szektor és a jellemzően belső piacra termelő kisvállalkozás különbözősége okán teljesen más napi problémákkal szembesül, ezáltal az adórendszeri megközelítésük sem lehet egyforma. A dualitást a megelőző évek adórendszere nem ismerte el kellő mértékben, pedig több nemzetközi tanulmány is azt ajánlja, hogy a kisebb társaságok másképp adózhassanak, mint a nagyok, csökkentve ezzel a kkv-szektor terheit – mondta Balog Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, a Napi Gazdaság adóreggelijén.

Az előzetes felmérések és rendelkezésre álló adatok szerint a két új  kisvállalkozások számára kitalált adónem, a tételes adó és a kiva a  cégek és egyéni vállalkozók jelentős hányadának lehet előnyös. Vagyis nagyjából 500 ezer cég vagy vállalkozó térhet át a két új adózási mód valamelyikére: többségük a tételes adóra, kisebb hányaduk pedig a kivára.

Ki térjen át kivára és ki a tételes adóra?

Ez a szám ugyanakkor csak a potenciális kört tartalmazza, vagyis korántsem biztos, hogy a január 15-re kitolt áttérési határidőig ennyien meg is hozzák a döntést. A tételes adónál még viszonylag egyszerű a számtan: a hatmillió forint árbevétel alatti egyéni vállalkozók, cégek akár az eva, akár az általános szabályok szerint adóznak, nagyjából jobban járnak, ha áttérnek. A kivánál ennél bonyolultabb a helyzet.

Leginkább azért, mert hosszabb távú tervezést követel meg. Több éves távlatban mutatkozik meg ugyanis valójában, hogy megérte-e a váltás vagy sem. Kérdés, mit lehet most tervezni öt évre? – fogalmazott Zara László, az Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Itt a bevételeket, költségeket viszonylag jól kell tudni belőni – tette hozzá.

A helyzetet is nehezíti, hogy jóllehet a döntést a vállalkozásoknak maguknak kell meghozniuk, ám ezt csak a könyvelőjükkel folytatott egyeztetés után tudják megtenni. A könyvelők pedig nem szívlelik túlságosan az újfajta adónemeket. A tételes adóval kapcsolatban az az aggályuk, hogy a munkájukra nagy valószínűséggel továbbra is igényt tartanak majd a vállalkozók, ám minden bizonnyal jelentős díjcsökkentést várnak majd el tőlük.

A kivánál kicsit összetettebb a kép: mivel korántsem biztos, hogy az áttérés minden esetben indokolt lesz, s minden esetben adócsökkenést eredményez, ha mégsem jönnek be a várakozások, akkor a könyvelő lesz a hibás. Hiszen ő javasolta az átállást, annak ellenére, hogy a döntést végül a cég hozta meg – mondta Kálix Géza, a BKIK osztályvezetője.

Nőhet a bevételi határ

A tételes adó esetében az áttérők java valószínűleg már az idén – pontosabban január közepéig – megteszi a szükséges lépéseket, a kivánál kicsit hosszabb időszakra lehet számítani. Az evához hasonlóan néhány év is kellhet ahhoz, hogy a kiva elérje az üzemméretet: az eva bevezetésekor sokan egyszerűen nem is nagyon akarták elhinni, hogy ilyen van, ezért csak lassan szánták rá magukat a lépésre.

Ha nagyon jól megy, akár a bevételi határ emelése is szóba jöhet a kivánál Balog szerint, de első körben az a cél, hogy a társaságok megismerjék és alkalmazzák az új adónemeket.

Forrás: 2012. december 13. Napi Gazdaság

The post Itt az új adózási forma – Önnek is megéri váltani? appeared first on Számárk Kft..

A konkrét módosítások közül kiemelte: 2013 január 1-jétől ténylegesen egykulcsos lesz a magyar adórendszer a szuperbruttósítás megszüntetésével. Ennek 107 milliárd forintos a költségvetési hatása, ezzel azonban a kormány már számolt a jövő évi büdzsé összeállításakor.

Szintén megváltoznak a biztosításokból keletkező jövedelmek adózási szabályai és más megtakarításokkal egységes szabályok vonatkoznak majd erre a szektorra is. A biztosításokat az új szabályok közgazdasági tartalmuk alapján különbözteti meg: ha megtakarítás jellegű a biztosítás, akkor adóköteles lesz a díja januártól. Adómentes csak az olyan élet-, baleset- és egészségbiztosítások díja marad, amely kizárólag a biztosítási esemény bekövetkeztekor nyújt szolgáltatást, tehát visszavásárlási értékkel nem bír.

A törvénymódosítás pontosítja a munkáltató kedvezményes adóteher melletti munkahelyi étkeztetésre biztosítható havi 12 500 forintos hozzájárulásának szabályait is: a jövőben akkor is biztosítható ez az összeg, ha mások is étkezhetnek a munkavállalókon kívül a munkahelyi étkezdében.

Az államtitkár hangsúlyozta: a vállalkozási környezet kedvezőbbé tétele érdekében a javaslat megteremti a társasági adószabályok és az egyéb adószabályok közötti koherenciát, az egyszerűbb jogalkalmazás érdekében, mindezt az adminisztratív terhek növelése nélkül.

Az áfa szabályai pusztán jogharmonizációs kötelezettségek miatt változnak, de emellett egyszerűsödnek az elektronikus számlázással kapcsolatos szabályok, a vállalkozások likviditásának javítása érdekében pedig üzletág-átruházás esetén nem keletkezik adózási kötelezettség – ismertette Cséfalvay Zoltán.  Kiemelte még, hogy nem kell papír alapú adó-visszatérítési kérelmekhez csatolni a számlákat, a fuvarozók pedig jövőre már havonta érvényesíthetik az adó-visszatérítésüket.

Az alkohol esetében csökken szeszfőzdék jövedéki biztosítása, a borászatoknál pedig lehetővé válik a kistermelői pezsgőkészítés. A gépjárműveknél uniós kötelezettségnek megfelelően az ellenőrzött körbe kerülnek az üzemanyag-adalékok, valamint egységessé válik minden hibrid üzemű autó után a fizetendő regisztrációs adó.

A helyi adókat illetően kisebb pontosításokat foglal magában a tervezet, de fontos újítás az államtitkár szerint, hogy januártól a Magyar Államkincstár honlapján adatbázist üzemeltet majd az összes településen vezetett helyi adók szabályait illetően, valamint az önkormányzatoknak a honlapjukon elérhetővé kell tenniük egy egységes formátum szerint a helyi adózási szabályokat.

Cséfalvay Zoltán felhívta a figyelmet az örökösödés esetén az özvegyeket és az egyenes ági rokonok megillető illetékmentességre, valamint a fiatalok első lakásvásárlása esetén az érintett ingatlan legmagasabb értékének 8 millióról 15 millió forintra emelésére és a vonatkozó illetékkedvezmény maximumának eltörlésére. Végül az államtitkár ismertette azt is, hogy szűkülnek az önkormányzati adóslisták a listára kerülés összeghatárának emelkedésével.

Forrás: MTI 2012. október 30.

The post Elmondták: ezért módosít az adótörvényeken a kormány appeared first on Számárk Kft..