Az adó megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja.

Az adó alanya: a kifizető, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő.
Nem alanya: a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó, az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte, a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot, a mezőgazdasági őstermelő, akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:
a) a munkaviszony;
b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt;
c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);
d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony;
e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony;
f) az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony;
g) a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony;
h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony.

Nem eredményez adófizetési kötelezettséget:
a) a c)-d), f)-g) pontban meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi személyt is) saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan – a c)-d) pontban meghatározott jogviszonyban álló – természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;
b) az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló (hallgató) tagjával fennálló jogviszony.

A kifizetőt terhelő adó alapja:
a) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
b) a tanulószerződésben meghatározott díj;
c) az a) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyt, a szövetkezeti tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér.

A kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapja
A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja – figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is – a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem.
Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót, valamint a mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja:
a) a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg;
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adóalap megállapításának egyéni vállalkozóra, illetve őstermelőre irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg.
Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányaira tekintettel mentesül.

Az adóalap megállapításának különös szabályai
A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.
Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.
Az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor a kifizető, valamint az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára, illetőleg egyéni vállalkozói, mezőgazdasági őstermelői jogállására tekintettel e fejezet külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól.

Mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól
A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő
a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül;
b) gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha annak tartama alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi személy egyházi szolgálatát, illetőleg az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja.
c) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;
d) fogvatartott.

A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, a nem eva adóalany egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illetőleg az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni.

A kifizető a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja más kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a másik kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.

Az alkalmazásának feltétele, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról, illetőleg a más kifizetővel fennálló, az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyáról. A természetes személy a változásról, haladéktalanul újabb nyilatkozatot tesz a kifizető részére. A nyilatkozat tartalmazza a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését a kifizető a nyilatkozatot elmulasztó természetes személytől igényelheti. Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a kifizetőtől nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére az állami adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti.

Az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba azt az időszakot, amelyen kifizetővel – a kifizető részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján – az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak minősülő természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.

Az adó mértéke és fizetendő összege

Folytatjuk…. Kérjük, később ismét látogasson vissza erre az oldalra!

The post Szociális hozzájárulási adó 2012 appeared first on Számárk Kft..

A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,
b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

Egészségügyi szolgáltatásra jogosult lesz az is, aki a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül.

Magánnyugdíjpénztár tagok 2012-ben 10% nyugdíjjárulékot fizetnek a magánnyugdíjpénztári számlájukra, az állami rendszerbe nem kell fizetniük nyugdíjjárulékot.

A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalékra nő. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6390 forintra (napi összege 213 forintra) nő.

Megszűnik a foglalkoztató által fizetendő 27% TB járulék, de helyette bevezetésre kerül egy új 27%-os adónem (szociális hozzájárulási adó), aminek (egyes esetekben) magasabb lesz az adóalapja, és miután adó, így ezért semmilyen ellátásra nem leszünk jogosultak.

A biztosított társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a tagdíjat, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. A társas vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.

A biztosított egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a tagdíjat, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg. A nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese. Az egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig fizet.

Az EVA adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a nyugdíjjárulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjánál magasabb járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

Minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, és a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.

2012-től ha a biztosítottnak több biztosítási jogviszonya van, és rendelkezik legalább 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, akkor is meg kell fizetnie a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.

A magán-nyugdíjpénztári tag biztosított tagdíjának alapja után a foglalkoztató, a magán-nyugdíjpénztári tag biztosított egyéni vállalkozó és mezőgazdasági őstermelő a saját tagdíjalapja után köteles a tagdíjat megállapítani, a foglalkoztató a tagdíjat levonni, és a magán-nyugdíjpénztár részére – kormányrendeletben meghatározott módon, a PSZÁF által erre a célra rendszeresített és honlapján közzétett nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon – bevallani, valamint megfizetni a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.

A biztosítottat terhelő tagdíjat a foglalkoztató akkor is köteles bevallani és befizetni, ha annak levonása a tárgyhónapban kifizetett jövedelemből nem lehetséges. A megelőlegezett tagdíjat a foglalkoztató a biztosítottal szemben fennálló követelésként veszi nyilvántartásba.

A tagdíj-bevallási kötelezettség elmulasztása esetén pótbevallásnak, hibás teljesítése esetén önellenőrzésnek van helye, melyet a magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani. A tagdíj önellenőrzése esetén önellenőrzési pótlékot, késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A tagdíjjal összefüggő önellenőrzési pótlék és késedelmi pótlék mértékére, kiszámítására és esedékességére az adózás rendjéről szóló törvénynek az önellenőrzési és késedelmi pótlék fizetésére vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók. A meg nem fizetett tagdíjat, önellenőrzési és késedelmi pótlékot a magán-nyugdíjpénztár megkeresése alapján az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

A magán-nyugdíjpénztári tag 2012. január 1-jét megelőző időszakra vonatkozó tagdíját érintő pótbevallást és önellenőrzést közvetlenül a tag magánnyugdíjpénztára részére kell teljesíteni.

The post TB 2012 appeared first on Számárk Kft..

- egyrészt a nyugdíjjárulék mértéke – függetlenül a magánnyugdíj-pénztári tagságtól 10 százalékra nő,
- másrészt az egészségügyi szolgáltatása járulék összege havi 5100 (napi 170 forintra változik)

A társadalombiztosítási járulék mértéke viszont továbbra is 27 százalék marad, és nem tartalmazza az elfogadott jogszabály a törvényjavaslatban említett erre is vonatkozó felső határt. Tehát e tekintetben minden maradt a régiben.

Ezzel párhuzamosan megszűnnek a munkaviszonyban álló dolgozó minimális járulékfizetésére vonatkozó szabályok, azaz a munkaadó csak a tényleges jövedelem alapul vételével köteles járulékok megfizetésre. (Sőt visszaállnak az indokolatlanul magasabb járulékfizetéssel összefüggő felelősségi szabályok is.)

A járulékalapot képező jövedelmek vonatkozásában mindenképpen említésre méltó, hogy megszűnik a természetbeni juttatások után járulékfizetési kötelezettség. Az adott természetbeni juttatás (pontosabban béren kívüli juttatás) vagy mentes minden társadalombiztosítással összefüggő tehertől vagy 27 százalékos EHO-t kell leróni értékének 1,19-szerese után. Ugyancsak törlésre kerül a más foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel kifizetett jövedelemmel kapcsolatos járulékfizetési kötelezettség.

Az egyéni és társas vállalkozók vonatkozásában megszűnnek a kivét kiegészítésre, közreműködői díj kiegészítésre, illetve tevékenységre jellemző keresetre vonatkozó szabályok, újra visszaáll a legalább a minimálbér alapján történő járulékfizetési kötelezettség.

Igaz esetükben nem a “normál” minimálbérből, hanem a garantált bérminimumból kell kiindulna, amennyiben a vállalkozó által végzett főtevékenység legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképzettséget igényel.

És még egy változás a minimálbér vonatkozásában: mind a vállalkozók esetében – a már említetteknek megfelelően – mind pedig az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok esetében a jövő évtől nem a tárgyhónapot megelőző hónap, hanem a tárgyhónap első napján érvvényes minimálbérből indulunk ki. Ez nyilvánvalóan a január havi kötelezettségek eddigiektől eltérő megállapítását jelenti.

Változnak a járulékkedvezményekkel (2004. évi CXXIII. törvény) összefüggő szabályok. Egyrészt START PLUSZ illetve START EXTRA kártyát már csak az idei évben lehet kiváltani és ez alapján legfeljebb 2013. december 31-ig lehet járulékkedvezményt igénybe venni.

Ezzel párhuzamosan bővül a kedvezmények köre a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezménnyel. Ez abban az esetben illeti meg a munkaadót amennyiben a gyermekgondozásról visszatérő munkavállaló munkakörét közvetlenül a visszatérését követően megosztja 20-20 órás részmunkaidős munkaviszonyra és így két munkavállalót alkalmaz. A kedvezmény mindkét munkavállaló esetében (maximum a minimálbér kétszereséig érvényesíthető) a 27 százalékos társadalombiztosítási járulék helyett 20 százalékos társadalombiztosítási járulék megfizetését jelenti.

forrás: kalkulator.hu

The post TB 2011 appeared first on Számárk Kft..