Mi történt a taglétszámmal?
Bő fél év telt el a második körben megnyitott, állami rendszerbe való visszalépés határidejének lejárta óta, a statisztikák szerint akkor 74,6 ezer magánnyugdíjpénztártag maradt a szektorban, amely összességében 11 pénztárat foglalt magában. A konszolidáció folytatódott az elmúlt időszakban, az Aegon és az Erste bejelentette, hogy végelszámolással megszűnik, míg a Dimenzió a Budapest pénztárába olvadt be. A legnagyobb megdöbbenést az Aegon lépése jelentette, amely május végén határozott a végelszámolásról, melynek kezdőnapja 2012. július 1 volt. A magánnyugdíjpénztáruk az egyik legnagyobb volt a piacon, 11,5 ezer tagságuk döntéshelyzetbe került, szabadon választhattak afelől, hogy egy másik pénztárhoz átigazolnak vagy visszalépnek az államhoz.
Hivatalos információk nem jelentek meg azóta, ezért úgy próbáltunk következtetni a szektoron belüli mozgásokra, hogy a jelenleg álló 8 pénztártól begyűjtöttük a taglétszámra vonatkozó adatokat. Amennyiben csak ezt a 8 pénztárat nézzük, akkor 2011 áprilisában (a visszalépések után) 61,5 ezer tag volt, míg a legfrissebb adatok szerint ugyanezen körben a tagság már 65,5 ezer volt. Mivel friss belépők nagyon kis számmal vannak, ezért a növekedést döntően a szektoron belüli mozgások okozták.

Mint megtudtuk, a hivatalos statisztikákban még egyelőre nem lehet látni a végelszámolások (Aegon, Erste) hatását, hiszen az több hullámban mutatkozik csak meg. Az Aegon esetében már 2012. márciusának végén volt arról információ, hogy valószínűleg a végelszámolást fogja választani a pénztár, a hivatalos döntést 2012. május végén hozták meg, vagyis több hónapja volt a tagoknak, hogy még a végelszámolás megindítása előtt átlépjenek. Ezek a tagok a statisztikákban már megjelennek, azok viszont, akik az említett határidőig nem döntöttek, azok a statisztikákban csak akkor fognak megjelenni, ha a végelszámolás befejeződik.
A végelszámolás lezárására 2013. július elejéig van idő, tehát azt követően fognak még sokan átkerülni ahhoz a pénztárhoz, amelyet választottak. Azt nem tudjuk pontosan, hogy a megszűnő pénztáraknál mekkora volt a maradási szándék, viszont ha azt nézzük, hogy jogszabályi oldalon semmilyen kár nem érheti a tagokat, akkor azt mondhatjuk, hogy a többségnek a maradás lehetett a logikus lépés, főleg akkor, ha már kétszer kitartottak a tagságuk mellett. Az biztos, hogy körülbelül 4000 fővel nőtt a tagság a maradó 8 pénztárnál, miközben az Aegon és az Erste döntéshelyzetben lévő tagjai 13 ezren voltak. 

Az OTP magánpénztár esetleges megszűnése esetén hasonló folyamatokra lehet számítani, mint annak idején az Aegon esetében. A tagoknak kiküldött levélből is egyértelműen kiderült, hogy minden releváns információt meg kívánnak adni a tagoknak a rendkívüli helyzetre való tekintettel. Az egészen biztos, hogy más pénztárba nem fognak beolvadni és a tagokat sem fogják arra buzdítani, hogy melyik pénztárhoz menjenek, mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy a szektoron belül vagy azon kívül akarja folytatni.

A pénztárak többsége már színt vallott, hogy mekkora adományra van szüksége, amennyiben minden tag ennek a befizetésnek eleget tenne, akkor éves szinten egy pénztár fenntartása megoldható lenne 40-60 millió forintból, aminek egy jelentős részét teszi ki a felügyeletnek kötelezően fizetett díj. A gyűjtésünk szerint a legalacsonyabb havi díjjal a Szövetség és az ING dolgozik, míg előbbi éves szinten 5000 forintos adományt vár el, addig az ING jövő évtől éves szinten 4000 forintot. A tagság alapján kisebb pénztárak akár havi 1000-1700 forintot is elkérhetnek.
Mi lesz a szektorral?
Az általunk megkérdezett pénztárvezetők szerint a jelenlegi tagság mellett nem tartható fent 8 pénztár, tovább fog csökkenni a szektor szereplőinek a száma, a becslések szerint 2-3 pénztár maradhat a végén. A pénztárvezetők hangsúlyozták, hogy a szektorban már csak azok a “fanatikus” tagok maradtak, amelyek mindenképpen a végsőkig ki fognak tartani a pénztáruk és az egyéni számlájuk mellett. Igen ám, de önmagában az a tény, hogy kitartanak a pénztárak mellett, még nem jelenti automatikusan azt, hogy ezt a befizetésükkel és az adományaikkal is megerősítenék, pedig ez a létfenntartáshoz elengedhetetlen. Pontos arányokat nem tudunk az adományfizetőkről, viszont a kiszivárgó adatok szerint egészen biztosan a tagság egy jelentősebb része potyautasként viselkedik, vagyis nem hajlandó adományt fizetni. Mindez azért is következhet be, mert a tagok ezt minden következmény nélkül megtehetik.
A korábban említett 40-60 millió forintos működés tényleg egy totálisan letisztított működést tesz lehetővé, a pénztáraknak viszont nagyobb tartalékaik nincsenek, adományok nélkül pedig éveken belül kifutnak még a szerencsésebbek is a pénzből. Azt jól lehet érzékelni, hogy a pénzügyi csoportok már nem tudnak nagyobb összegeket a pénztárak fenntartására fordítani, pedig 2010-ben és 2011-ben sok helyen láthattunk akár több száz millió forintos intézményi támogatást is.
Végső soron marad az adomány, azonban egyesek még reménykednek abban, hogy a jogszabályi környezet előnyösen változhat meg. Információink szerint a Stabilitás Pénztárszövetség eljuttatta javaslatait az illetékes minisztériumhoz, amelyben többek között az a felvetés is szerepel, miszerint a – korábban már egyszer alkalmazott gyakorlat szerint – a pénztárak a működésük fedezetére akár a hozamokból is levonhassanak havonta pár száz forintos összeget. Ez a megoldás enyhíthetné a pénztárakon lévő nyomást, azonban kérdéses, hogy mennyire mutatkozik kompromisszumképesnek a kormányzat erre a javaslatra.
Összességében továbbra is tarjuk azt a véleményünket, hogy a működési bizonytalanságok még mindig nagyon magasak a szektorban, minden egyéb változatlansága mellett a tagság kezében van a szektor jövője. Azok a pénztárak maradhatnak fent, amelyek a tagjaikat mozgósítani tudják, míg akik ezt nem tudják megtenni, azok külső segítség hiányában megszűnésre vannak ítélve. Összefogásra a pénztárak között nem lehet számítani, amit jól mutat az is, hogy eddig a pénztárak inkább a végelszámolást választották, mintsem a beolvadást.

Forrás: 2012. október 19. portfolio.hu

The post Több magánnyugdíjpénztár is eltűnik a jövőben appeared first on Számárk Kft..

A pályakezdők kötelező magánnyugdíjpénztár tagsága eltörlésre került. Mostantól a pályakezdők maguk döntethetik el, hogy szeretnének-e valamelyik magánnyugdíjpénztár tagja lenni, vagy sem. Amennyiben úgy döntenek, hogy belépnek valamelyik nyugdíjpénztárba, akkor a munkáltatójuknak ezt a belépést követő 15 napon belül bejelenteni kötelesek.

Az új jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy aki kívánja az visszaléphet a TB nyugdíjrendszerbe. Azok a pénztártagok, akik 2010. november 2.-át követően lettek magánnyugdíjpénztár tagok 2011. december 31.-ig van lehetőségük a TB rendszerbe való visszalépésre. A visszalépést a pénztártagnak kell bejelentenie a saját nyugdíjpénztáránál. A visszalépő nyugdíjpénztártagok tagsági jogviszonya a visszalépés napjával szűnik meg. A pénztár a visszalépő tagok tagdíj-kiegészítéssel csökkentett – a tagsági jogviszony megszűnésének napjára vonatkozó piaci értékelés szerint számított – követelésének értékét a tagok portfoliójában lévő eszközökben adja át a Magyar Államot képviselő, a Kormány által kijelölt szerv részére. A követelésnek a visszalépő tag portfolióján belüli állampapír-aránynak megfelelő részét állampapírban kell átadni.

The post Magánnyugdíjpénztár 2010 évközi változások appeared first on Számárk Kft..