A hazai vállalatok összes pénzintézeti hitelállományának immár több mint hatoda 90 napon túl lejárt tartozást takar. Az Opten legutóbbi jelentése szerint tetőzött a felszámolási hullám. Ezek az adatok is világosan jelzik, hogy a pénzügyi válság egyik elsődleges hatásaként jelentkező likviditási problémák milyen széles kört érintenek. A hitelek restrukturálásával és ezzel egyidejűleg a működés megfelelő racionalizálásával az esetek többségében elkerülhető lenne a csődeljárás, felszámolás. Ez nem csupán a hitelezők, de minden érintett számára lényegesen kedvezőbb megoldás. Az egyetlen, amely nem rombolja a működőképes cégek kilátásait. De hogyan is zajlik a restrukturálás? A főbb szempontokat mutatja be a BDO Magyarország alábbi elemzése.

A PSZÁF adatai szerint Magyarországon folyamatosan és nagy mértékben romlik a vállalatok hiteltörlesztési fegyelme: míg a 90 napon túli hátralékok teljes hitelállományra vetített aránya tavaly félévkor 12,9 százalék volt, az év végére elérte a 14,4 százalékot, idén júniusra pedig már a 17,6 százalékos szinten állt. Időben történő beavatkozás nélkül az eladósodott vállalatok jelentős része kilátástalan finanszírozási helyzetbe kerül, többségükre végül csődeljárás, felszámolás vár.

Eközben az Opten is közzétette harmadik negyedéves jelentését, amely szerint az idei első három negyedévben tetőzött a cégfelszámolási hullám: havi kétezer ilyen eljárás indult, 22 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában.

„Főleg akkor jelent számottevő veszteséget egy cég felszámolása, ha egyébként kedvező piaci pozícióval, eladható termék- és szolgáltatáskörrel rendelkezik, hiszen ezek az értékek (a kapcsolódó, nehezen számszerűsíthető elemekkel együtt, mint például kapcsolatok, márkanevek, menedzsment, stb) a felszámolás során többnyire visszavonhatatlanul elvesznek – magyarázza Huth Gabriella, a BDO pénzügyi tanácsadási üzletágának partnere. A felszámolás során így gyakran csak az eredeti cégérték töredékét, sokszor alig 5-10 százalékát sikerül a hitelezők és a tulajdonosok számára megmenteni.”

A hitelezők számára számos egyéb lehetséges megoldás is rendelkezésre áll, amelyek megtérülése jóval kedvezőbb, mint a felszámolás megindítása:

A választható megoldás függ a bank pozíciójától az adott ügyletben, azaz a biztosítéki rendszerének erősségétől és érvényesíthetőségétől, az ügyfél piaci pozíciójától, ügyfélkapcsolat minőségétől, a hitel összegétől. Függ továbbá a restrukturálás után fenntartható működés esélyétől, a várható veszteség mértékétől. És végül ne feledkezzünk meg az időtényezőről sem, hiszen a választás szabadságát jelentősen befolyásolja, hogy a szóba jöhető alternatívák időben hogyan valósíthatóak meg, azaz mennyire „égető” a helyzet.

Amennyiben a fizetési problémákkal küzdő cég egyébként rendelkezik piacokkal, reális üzleti terv alapján képes tartozásait, vagy legalább azok meghatározó részét kitermelni, és az érdekelt felek készek a megállapodásra – ami gyakran egyik oldalról a biztosítéki rendszer további erősítését, a másik oldalról a követelések egy részének leírását is jelentheti −, a restrukturálás jelenti a legésszerűbb, hosszú távon minden szereplő számára nyertes pozíciót eredményező kezelési módot. Annál is inkább, mert a többi megoldás mindenképpen enyhébb-súlyosabb rombolással jár a cég működésére nézve.

A restrukturálás természetesen nem csupán a hitelkonstrukció átdolgozását jelenti: jogi-üzleti-gazdasági problémák komplex kezelését követeli meg, amely a társaság alapos átvilágításától új üzleti terv kidolgozásán keresztül a folyamatos kontrolling rendszer kialakításáig terjed. A komplex megközelítést az érintett szereplők széles köre is indokolja, hiszen nem csupán a tulajdonosok és a bankok, de többek között az ügyfelek, az alkalmazottak (menedzsment és munkavállalók), önkormányzatok és egyéb állami szereplők is közvetlen érintettjei a folyamatnak.

„A komplex problémakezelés és a szereplők érdekeinek harmonizálása jelentős erőfeszítést és speciális megközelítést igényel, ezért a restrukturálás folyamatába az esetek jelentős részében nem csupán külső tanácsadót, hanem a konkrét intézkedések végrehajtásáért felelős interim menedzsert is bevonnak a hitelintézetek” – folytatja a BDO szakembere.

A külső szakembereknek az objektivitás és függetlenség biztosítása mellett jelentős szerepe van az egyes szereplők közti bizalom helyreállítása terén is: a bank és az ügyfél kölcsönös elkötelezettsége nélkül ugyanis egy ilyen folyamat eleve kudarcra volna ítélve. Fontos, hogy időben történjen a külső szakember beléptetése, ne csak akkor, amikor már valóban fizetési nehézségek vannak. Ha időben vagyunk, akkor van lehetőség a kialakult cash-flow problémák kezelésére és ezzel párhuzamosan a bizalom helyreállítására.

Forrás: MTI 2012. november 15.

The post Egyre több cég kerül végzetes adósságspirálba appeared first on Számárk Kft..

The post A leányvállalatokra száll rá a NAV appeared first on Számárk Kft..

The post Sportosabb lesz a SZÉP Kártya appeared first on Számárk Kft..

Amennyiben a gazdálkodó nem jelentkezik be és nem fizeti meg a hozzájárulást, abban az esetben egy sikertelen felszólítást követően a kamara nyilvántartásba veszi a szervezetet és intézkedik a kamarai hozzájárulás behajtásáról. Azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

A szervezet adataiban történő változást, vagy törlést is 5 munkanapon belül kell a kamarának bejelenteni. Ezért külön díjat nem kell fizetni.

A kamarai hozzájárulás éves összege 5.000 Ft, amelyet a tárgyév március 31.-ig kell megfizetni. Ezen összeg levonható a fizetendő éves tagdíj összegéből.
Az éves tagdíj mértéke a tárgyévet megelőző évi iparűzési adóalap 0,6 ezreléke.

A 2011-ben már működő gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók 2012. február 29.-ig kötelesek a kamarai nyilvántartásba felvetetni magukat.

A kamarák 2012. június 1.-től kötelesek nyilvánosságra hozni a gazdálkodó szervezetek adatait.

The post Kötelező lesz a kamarai tagság 2012-től appeared first on Számárk Kft..

A benzinüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

A gázolajüzemű személygépkocsi alapnorma-átalány mértéke a beépített motor hengerűrtartalma szerint:

A 244. számú kormányrendelet felsorolja még a segédmotoros kerékpár, valamint a motorkerékpár esetében használható alapnorma-átalányokat is.

A kormányrendelet kimondja, hogy a munkáltató (kifizető) üzemanyag-megtakarítás címén juttat jövedelmet, akkor az üzemanyag- és kenőanyag-felhasználás meghatározásához a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt adattartalmú útnyilvántartásban az üzemanyag feltöltés (tankolás) helyét, idejét és mennyiségét, valamint a kilométeróra állását is fel kell tüntetni.

2010-től a tehergépkocsikat megbontották aszerint, hogy 2002. előtt vagy azt követően gyártották-e. A 2002. előtt gyártottaknál maradt a fogyasztási alapnorma meghatározását szolgáló régi képlet, míg a 2002. után gyártottak esetében a képletekben csökkentették a motorteljesítményhez rendelt szorzókat. A nyerges-vontatóknál a képlet nem változott.

Az autóbuszoknál változtak a képletekben mind a járműtömeghez, mind pedig a motorteljesítményhez rendelt szorzók.

The post Üzemanyag-fogyasztási norma appeared first on Számárk Kft..

a) a nyugdíj, a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető
aa) baleseti járadék,
ab) jövedelempótló kártérítési járadék, feltéve, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte;

b) a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott családi pótlék címén megszerzett bevételből egyéb jövedelemként figyelembe vett összeg, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott nevelőszülői díj;

c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott ápolási díj;

d) a szociális gondozói díj évi 180 ezer forintot meg nem haladó része;

e) a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj;

f) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére
fa) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett
- ösztöndíj,
- tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,
- a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,
fb) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;

g) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott nevelési-oktatási intézmény, a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott felsőoktatási intézmény, a helyi önkormányzat vagy egyház által a tanuló, a hallgató részére e jogviszonyára tekintettel jogszabályban meghatározott feltételek szerint adott, e törvény alkalmazásában bevételnek minősülő, az e)-f) alpontban nem említett pénzbeli juttatás;

i) a hallgatói munkadíjnak havonta a hónap első napján érvényes minimálbér kétszeresét meg nem haladó része;

k) a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára megítélt támogatás;

l) törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján az adó alól a Magyar Köztársaságban mentesített, de az adó kiszámításánál figyelembe vehető, e törvény rendelkezése szerint nem külön adózó jövedelemnek minősülő jövedelem;

m) a 3. § 78. pontja szerinti EGT-állam joga alapján az a)-j) alpontban meghatározott bevételnek megfelelő jogcímen kifizetett (juttatott) bevétel;

n) a 3. § 78. pontja szerinti EGT-állam joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, e törvény szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt az ott illetőséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják);

o) a felsőoktatásról szóló törvény alapján adományozott arany, gyémánt, vas, illetve rubin díszoklevélhez kapcsolódóan a felsőoktatási intézmény által a Szabályzatában meghatározott feltételek szerint kifizetett pénzbeli juttatásnak az a része, amely nem haladja meg az adóév első napján érvényes minimálbér havi összegének négyszeresét;

ö) az ösztöndíjas foglalkoztatottnak az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyból származó ösztöndíja minimálbért meg nem haladó mértéke;

p) a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő, annak segítő családtagja, alkalmazottja részére külön jogszabály alapján juttatott gazdaságátadási támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része;

r) az “Útravaló” Ösztöndíjprogram keretében a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj;

s) a kormányrendeletben meghatározott Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj, továbbá az oktatási és kulturális miniszter által adományozott – a kormányrendeletben meghatározott – Deák Ferenc Ösztöndíj, valamint a Kormány rendeletével alapított felsőoktatási ösztöndíj;

t) a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is) a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt (lakáscélú munkáltatói támogatás);

u) a szépkorúak jubileumi köszöntéséről szóló kormányrendelet alapján folyósított juttatás;

v) a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézmények ösztöndíjas hallgatójának illetménye (ösztöndíja) és egyéb pénzbeli juttatása.

The post Adóterhet nem viselő járandóságok appeared first on Számárk Kft..